Levéltári Szemle, 63. (2013)
Levéltári Szemle, 63. (2013) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - WENCZ BALÁZS: Az MKP tömegszervezetekkel kapcsolatos politikája Komárom-Esztergom Vármegyében 1945-1948 között
69 WENCZ BALÁZS AZ MKP TÖMEGSZERVEZETEKKEL KAPCSOLATOS POLITIKÁJA KOMÁROM–ESZTERGOM VÁRMEGYÉBEN 1945–1948 KÖZÖTT A különböző társadalmi szervezetek és egyesületek gyűjtő elnevezése a tömegszervezet. Fontos jellegzetességük az, hogy – néhány kivételtől eltekintve – a maga működési területén mindegyik szervezkedési monopóliummal rendelkezik. 1 A Magyar Kommunista Párt számára az úgynevezett koalíciós korszak éveiben a hatalom megszerzéséért vívott küzdelem során, többek mellett a különböző szervezetek irányítása feletti korlátlan ellenőrzés megszerzése is kiemelt fontosságú volt. Tanulmányomban arra keresek választ, hogy Komárom-Esztergom vármegyében mindezt milyen mértékben sikerült véghezvinniük, különösen annak ismeretében, hogy a vármegye területét – sok esetben ugyanazon járását – mennyire különböző társadalmi csoportok népesítették be, akik egészen eltérő módon reagáltak a kommunista párt törekvéseire. A szakszervezetek és az üzemi bizottságok szerepét illetően egészen sajátos helyzet alakult ki. A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt közötti megállapodások 2 szerint ugyanis – kezdetben – a szakszervezeteken belül nem lehetett alakítani külön bizottságokat, frakciókat vagy sejteket. Ugyanakkor a kommunista párt tagja köteles volt politikailag úgy befolyásolni az eseményeket, hogy a helyi üzemi, illetve szakszervezeti bizottságok vezetése az addig többnyire szociáldemokrata szellemű helyett kommunista legyen. Ennek megfelelően a kommunista pártszervezetekben működtek külön szakszervezeti megbízottak és a pártvezetőség tagjai közül is többen tagok lettek a helyi szakszervezeti és üzemi bizottságokban a kommunista befolyás biztosítására. 3 A formai tilalom gyakorlati feloldását jelentette az 1945. április 27-ei nyílt levélben megfogalmazott tézis, mely szerint a két párt képviselői minden fontos kérdés eldöntése előtt állapodjanak meg a követendő egységes magatartást illetően: „Mindenütt, ahol kommunisták és szociáldemokraták együtt harcolnak, a városi közgyűlésen és községi képviselőtestületekben, a nemzeti bizottságokban, a gyárak üzemi bizottságaiban, a földigénylők között, az igazoló bizottságokban az eddiginél szorosabbra kell fogni az együttműködést. El kell kerülni minden eszközzel azt, hogy az ilyen testületekben a két munkáspárt bármilyen kér- 1 K ORNAI J ÁNOS : A szocialista rendszer. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2012. 71. 2 L ásd a két párt tagjaihoz 1944. október 10én, 1945. január 21én, majd 1945. április 27én intézett k ö- zös lev e leket. 3 A Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Magyar Dolgozók Pártja KomáromEsztergom megyében 1945 – 1956. Szerk. B ENCZE C S . A TT ILA . Esztergom, 2002. (KEMÖL Évkönyvei 12 – 13.)
