Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 3. szám - FAZEKAS ISTVÁN: Mi a hungarika? A magyar vonatkozású levéltári iratok, különös tekintettel a hajdani Monarchiára - SZ. SIMON ÉVA: A Törökországban őrzött magyar vonatkozású iratok múltja, jelene és jövője

A Törökországban őrzött magyar vonatkozású iratok… 23 Nem feledkezhetünk meg a többi török levéltárról sem, pl. az Ankarában található frissen rendezett és 2012-ben jegyzékkel ellátott, javarészt már szintén digitalizált állománnyal rendelkező Tapu ve Kadastro Genel Müdürlüğü, azaz a Központi Kataszteri Hivatal Levéltára iratainak áttekintéséről és összegyűjtéséről. Ezen gyűjtemények jellegénél

fogva a várható eredmények a korábbiakhoz képest ugyan már elenyészőnek tűnnek,

anyaguk mégis jól kiegészítheti a már nálunk őrzött szandzsák-összeírások sorozatát. Végezetül, de nem utolsósorban a török levéltárak folyamatosan kutatásra felszabaduló iratainak nyomon kísérése lenne fontos feladat. Bár a kétoldalú levéltári

együttműködési szerződés meghosszabbítására, illetve újra kötésére 2006 óta nem került sor, a hamarosan megnyíló isztambuli Magyar Kulturális Intézet talán híd lehet a

levéltári kapcs VÁROSTÖRTÉNETI KONFERENCIA BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRÁBAN A BFL tudományos koncepciója alapján kétévente szervez a Kárpát-medencei városok történetét középpontba állító programot. A 2013. évi konferenciát november 12-13án, Budapest Főváros Levéltára levéltári napjai keretében, „Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben” címmel rendezték meg Manapság, amikor a normák létezése és azok elfogadottságának mértéke kérdésessé

kezd válni, egyre inkább a történészek érdeklődésének középpontjába kerülnek azok a

kérdések, hogy miképpen keletkeznek a normák, a múltban hogyan tettek kísérletet a társadalmi cselekvők ezek megváltoztatására, milyen esetekben lehettek ezek sikeresek,

illetve maradtak sikertelenek, milyen konfliktusok kísérték mindezeket a küzdelmeket,

és egyáltalán hogyan kellene felfognunk a normák és a cselekvések világa közötti dinamikusan változó viszonyrendszert. A konferencia előadásai a fentiekhez kapcsolódó kérdéseket várostörténeti kontextusba ágyazva vizsgálják a szabad királyi városok, a mezővárosok, a kisvárosok vagy a

modern nagyvárosok terepén, a középkortól kezdve egészen a 20. századig. A konferencia felhívás igen nagy érdeklődést keltett a hazai és határon túli kutatók kö-

rében, a szervezők hatvannál több szinopszisból választották ki a rendezvény 32 elő-

adóját.