Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 3. szám - FAZEKAS ISTVÁN: Mi a hungarika? A magyar vonatkozású levéltári iratok, különös tekintettel a hajdani Monarchiára - SZ. SIMON ÉVA: A Törökországban őrzött magyar vonatkozású iratok múltja, jelene és jövője

A Törökországban őrzött magyar vonatkozású iratok… 17 tized alatt Olaszországban és a Vatikánban levéltárosaink mintegy 1700 napot töltöttek, bizonyos szomszédos országokban, de még Angliában is megközelítőleg 500 napot, addig Törökországban mindössze két hetet, és akkor sem hoztak haza mikrofilmeket.

6 Mindannak ellenére történt ez, hogy ez az évtized egybeesik a török levéltári

kutatások szabadabbá válásának idejével, amit Nejat Göyünç igazgatósága fémjelzett. A fent bemutatott alacsony aránynak több oka is volt. Részben a szakemberhiány: a nyelvi nehézségek és az arab betűket használó írásmód ismeretlensége. Már az

1980-as éveket megelőző kutatások is mindig csupán egy-egy oszmanista személyéhez

kapcsolódtak. Ha a törökországi hungarika-gyűjtések kronológiájára és eredményeire

tekintünk, az alábbi grafikonon jól látható, hogy a kutatások eredménye nagyon hullámzó, kiemelkedő időszakokat teljes csendesség követett. Törökországi levéltárakban készített mikrofilmfelvételek száma 1936–1994 között 1113

00000000000000000000000000

7592

8060

0

155

00

302

000

3500

0000

1248

0000000000000000

2564

193619381940194219441946194819501952195419561958196019621964196619681970197219741976197819801982198419861988199019921994 A legkorábbi olyan gyűjtőút, melynek eredményeként a levéltárba mikrofilmek kerültek, még 1936-ban a modern török levéltári rendezési elvek kialakításában fontos szerepet betöltő Fekete Lajos nevéhez fűződik, aki egyébként ekkor még az Országos Levéltár munkatársa volt.

7 Fekete volt az, aki a proveniencia elvét megismertette a török

levéltárakban, és meghonosítására is kísérletet tett. Hadifogságban tanult meg törökül,

majd Németh Gyula javaslatára a levéltárból 1939-ben átkerült az ELTE jogelődjére, a

Pázmány Péter Tudományegyetemre, ahol a török tanszék egyik leghíresebb, legelismertebb professzora lett.

8 Az ő isztambuli tevékenységét követően hosszú ideig – a világháború, majd a hidegháború következtében – nem nyílt újra lehetőség arra, hogy

magyar kutató dolgozzon a török levéltárakban. 1955-ben a LOK részéről voltak kísérletek kutató kiküldésére, az anyagi fedezet is rendelkezésre állt, de a kutatóút a török 6 K

ÖRMENDY

L

AJOS

: Nemzetközi levéltári kapcsolatok Európában, 1981

–

1991. Levéltári Közlemények 63. évf. 1992. 106.; Vö.:

Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (Továbbiakban MNL OL) Hungarikajelentés gyűjtemény T1 (Törökország) 7 Macar asıllı Türk tarihçisi ve arşivist Lajos Fekete’nin arşivciliğimizdeki yeri. Yayına hazırlayan

Bilge Kaya. Ankara, 1994. 8 C

SORBA G

YÖRGY

: Adalék Fekete Lajos pályakezdés

ének történetéhez. (Halálának 35. évfordulójának a

lkalmából)

Keletkutatás

, 2002. ősz

–

2006. ősz, 213

–

214.; K

AKUK

, Z

SUZSA

: Cent ans d’enseignement de

philologie turque à l’Université de Budapest.

Studia turcica. Red. L. Ligeti. Bp., 1970. 23.