Levéltári Szemle, 63. (2013)
Levéltári Szemle, 63. (2013) 3. szám - FAZEKAS ISTVÁN: Mi a hungarika? A magyar vonatkozású levéltári iratok, különös tekintettel a hajdani Monarchiára - SZ. SIMON ÉVA: A Törökországban őrzött magyar vonatkozású iratok múltja, jelene és jövője
Sz. Simon Éva 18 levéltárak zártsága, a kutatás elé gördített akadályok miatt nem sikerült. 9 Megjegyzendő, hogy a Fekete által megismertetett proveniencia elve szerinti nagyarányú levéltárrendezések jelentős késéssel, éppen az 1950-es években indultak csak meg. Az első levéltárismertető épp az 1955. évben készült el. 10 A török levéltárak „zártságának” egyik oka tehát még a forrásanyag rossz, rendezetlen állapota volt. Legközelebb 1963-ban és 1964-ben, majd 1973-ban Káldy-Nagy Gyula, az ELTE Török Filológiai tanszékének akkori adjunktusa, majd docense, későbbi professzora tudott bejutni a törökországi levéltárakba – jó kapcsolatainak köszönhetően egymás után többször is. Forrásokat gyűjtött a Török Köztársaság Miniszterelnöksége Oszmán Kori Levéltárában és a Topkapi Szeráj Levéltárában is. A három gyűjtőútjáról hazahozott anyagokat a következő táblázatban foglaltam össze. Káldy-Nagy Gyula isztambuli gyűjtőútjai 1963–1973 1963 1964 1973 Kataszteri defterek Kataszteri defterek Kataszteri defterek Pénzügyi iratok Pénzügyi iratok Pénzügyi iratok Nemzetközi szerződé- sek Nemzetközi szerződések Fontos ügyek defterei Fontos ügyek defterei Panasz defterek Vegyes defterek Iratok Szultáni tanács feljegyzései Szultáni tanács feljegyzé- sei Élelmezési iratok Püspöki jövedelmek Törvények 7592 felvétel 8060 felvétel 3500 felvétel Egyre bővült a dokumentumok köre, de bizonyos forrástípusok, mint a kataszteri defterek, azaz az egy szandzsák területére vonatkozó lakosság- és adóösszeírások, a pénzügyi iratok és az oszmán államtanács által kibocsátott rendeletek protocollumai, az ún. mühimme defterek vagy magyarul fontos ügyek defterei visszatérő elemek voltak. Ennek oka az anyag nagy mennyiségén és a másoltatásra fordítható anyagi eszközök szűkössé- gén kívül a kutatás korlátaiban is kereshető, ugyanis ebben az időszakban teljes defterek másoltatására Isztambulban hivatalosan nem volt lehetőség. Káldy-Nagy professzor mindig szívesen mesélt e korai útjairól, aminek sikerét nem egyszer lélekjelenlétének, bátorságának és jó kommunikációs készségének köszönhette. Első útja során, egy fo- 9 MNL OL Y 7 A Magyar Országos Levéltár levéltára, Általános iratok, 1427/1963. 10 M IDHAT S ERTOĞLU : Muhteva Bakımından Başvekâlet Arşivi. Ankara. 1955.
