Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 3. szám - FAZEKAS ISTVÁN: Mi a hungarika? A magyar vonatkozású levéltári iratok, különös tekintettel a hajdani Monarchiára

Mi a hungarika? 13 Aktuális gondok és problémák Az elmúlt húsz évben az Osztrák Állami Levéltárban végzett feltáró munka során né-

hány probléma fogalmazódott meg, amelyet az alábbiakban szeretnék exponálni. Sajnos anélkül, hogy megoldás kerülne felkínálásra. 1. Az Osztrák Állami Levéltárban folyó hungarika feltárást nem csupán a polgári delegátus végzi, hanem esetenként egy-egy ösztöndíj keretében más levéltárostörténész kollégák is részt vállalnak ebben. Néhányuk kutatási eredményei, mint pl.

Kenyeres István, Németh István, Sarusi Kis Béla munkája be is épült a közös adatbázisba.

26 Másoké viszont nem. Ezt azért is érzem gondnak, mert hiába csatolta be

az illető lelkiismeretesen jegyzékét a benyújtott ösztöndíjas jelentéséhez, jelentése

az előírt eljárás lezárása után az irattárba vándorol, eredményei nem kerülnek be a

tudományos vérkeringésbe. A köz végül nem profitál a hungarika feltárásra kiosztott ösztöndíjból. E téren egy kis figyelemmel könnyen érhető el javulás. A már elkészült jegyzékeket némi ráfordítással integrálni lehetne a már elkészült adatbázisba, a készítendő jegyzékek esetében pedig az ösztöndíjat élvezőt olyan séma használatára szorítani, amely könnyen beilleszthető az adatbázisba. A fenti problémát

általánosítva: vajon milyen módon lehet az elkészült hungarika jegyzékeket a legoptimálisabb formában hasznosítani? 2. A mikrofilmek kérdése. Mint már korábban említettük, több mint 3,5 millió felvétel készült eddig az Osztrák Állami Levéltár anyagából. Az igen komoly anyagi befektetéssel készült felvételeket jó lenne minél jobban hasznosítani. Az utóbbi években

több olyan segédlet is készült, amely a már filmezett anyagok felhasználását hivatott

segíteni. Az Ungarische Akten külön sorozataihoz (kb. 180 doboz), a Türkei I.

mintegy 120 dobozához, a Hoffinanz Ungarn első 180 fascikulusához készült lajstromok megkönnyítik annak a felhasználónak a munkáját, aki csak egyetlen személyre, vagy helységre végez kutatást. A bécsi levéltári anyagról elkészített adatbázis elméletileg lehetőséget kínálna kép csatolására. Vajon érdemes energiát fordítani arra,

hogy a mikrofilmeket digitalizálják, és a képeket az adatbázishoz illesszék? Milyen

formátumú másolatokat rendeljenek meg a jövőben? Mikrofilmet vagy digitális felvételt? A digitális felvételek kezelése megoldottnak mondható-e a Magyar Nemzeti Levéltár elektronikus rendszerében? Digitális felvételek esetén az Österreichisches

Staatsarchivval mindenképpen szükséges a digitalizálási tervek összehangolása, nehogy az egyébként drasztikusan lecsökkent anyagi erőforrást feleslegesen költsék el. Sajnos a pénzügyi források olyannyira beszűkültek, hogy évente legfeljebb 1000–

1500 mikrofilmfelvétel készíttetésére van jelenleg fedezet. A kérdés általánosítva: 26 Kenyeres István és Sarusi Kiss Béla az Udvari Kamara másolati kötetei osztrák sorozatában

(Ged

enkbücher, Österreichische (niederösterreichische) Reihe 1547

–

1558), Németh István pedig az U

dvari Kamara magyar bányaügyi irataiban (Ungarisches Münz- und Bergwesen 1526

–

1630) végzett feltáró

munkát. Jegyzékeiknek egy része nyomtatásban is megjelent.

K

ENY

ERES I

STVÁN

: A bécsi Udvari Kamarai

Levéltár Gedenkbücher Österreich magyar vonatkozású iratainak regesztái 61

–

64. kötet (1547

–

1550). Lymbus

, 2005 254

–

294.; S

ARUSI K

ISS B

ÉLA

: A bécsi Udvari Kamarai Levéltár Gedenkbücher Österreich

magyar vonatkozású iratai

nak regesztái. (I

–

III. közlemény).

Fons, 15. évf. 2008. 467

–

521.; 16 évf. 2009.

65

–

144.; 17 évf. 2010. 339

–

408.; H. N

ÉMETH I

STVÁN

: A magyarországi abszolutista várospolitika első l

é-

pései (XVI

–

XVII. század). Az alsómagyarországi bányavárosok központi igazg

atásának kialakulása (az

Altes Münz- und Bergwesen, Ungarn fond alapján).

Lymbus, 2007. 361

–

402.