Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 3. szám - FAZEKAS ISTVÁN: Mi a hungarika? A magyar vonatkozású levéltári iratok, különös tekintettel a hajdani Monarchiára

Fazekas István 12 A készített jegyzékek másik fajtája hungarika jegyzék volt, azaz a fond vagy állag magyar vonatkozású darabjai kerültek csupán felvételre, illetve azok az általános jelentő-

ségűnek minősített iratok, amely a birodalom egészének, és ily módon Magyarországnak a sorsát is befolyásolták. E segédletek közül példaként hozható fel Buzási János birodalmi levéltárakat feldolgozó segédlete vagy Ress Imre az Informationsbüro 1848–

1967 közötti anyagát feldolgozó kiváló munkája.

23 Az utóbbi években hungarika jegyzékek elsősorban reformkori állagokhoz készültek (Staatskonferenz 1809–1848, Kabinetsskanzleiakten 1802–1848, Minister Kolowrat Akten 1827–1848, Staatsrat 1834–1840).

24 Fontos lépésnek nevezhető, hogy néhány évvel ezelőtt sikerült a különböző

formátumú és jellegű bécsi segédletek többségét adatbázisba tömöríteni. A Magyar Országos Levéltár és az Arcanum Kft. közös kiadásában Kenyeres István és Sarusi Kiss Béla, illetve jómagam szerkesztői közreműködésével 2011-ben jelent meg az a CDRom, amely tartalmazza az előbb említett adatbázist, illetve Pdf formátumban azokat a

segédleteket, amelyek adatbázissá alakítása egyelőre nem volt megoldható. A PC-CDRomon összesen huszonegy segédlet érhető el, amely több mint 2000 raktári egységnyi

forrást dolgoz fel az 1526 és 1918 közötti időszakból.

25 Az adatbázis előnyeit nem hiszem, hogy ecsetelni kellene. A segédletek a szélesebb nyilvánosság számára jó részben

már a közös levéltári honlapon, az archivportal.hu alatt is elérhetők. Az adatbázis viszonylag egyszerű szerkezettel rendelkezik, ennek az az előnye,

hogy könnyen továbbépíthető. A segédletkészítés pillanatnyilag is folyik, méghozzá két

súlyponttal, egyrészt koraújkori, másrészt reformkori forrásokat lajstromozzák. A koraújkort illetően folytatódik a Türkei I. (Turcica) feldolgozása (pillanatnyilag az 1650.

év van soron, Kt. 123), valamint a Hoffinanz Ungarn feltárása (1649. év, Fasc. 181.).

Két évvel ezelőtt megkezdődött az Ungarische Akten Allgemeine Akten névanyagának

feltárása (1529. év, Fasc. 11.). Reformkori iratok közül a Staatsrat 1848 előtti iratainak jegyzékelése készül (1841. év, 11. doboz). Az utolsó években a delegátus munkakapacitását részben egy más típusú munka

köti le. Egy ismertetőleltárt készítünk, amely az elképzelések szerint a Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozásait kívánja a műfaj szabályainak megfelelően bemutatni. Valószínűleg a következő év elejére lezárulnak az ismertetőleltár szerkesztési munkálatai. 23 B

UZÁSI

J

ÁNO

S

: A birodalmi levéltárak magyar vonatkozású iratai I. A birodalmi udvari tanács és a bir

o

dalmi udvari kancellária levéltára. I. kötet 1. rész 11

–

63. (Levéltári leltárak 76.) Bp., 1979.;

R

ESS I

MRE

: Az Informationsbüro magyar vonatkozású aktái, 1848

–

1867. S

egédletek Az Osztrák Állami Levéltár magyar v

onatkozású irataihoz.

(PCCDRom 2011.) 24 PAJKOSSY GÁBOR–RESS IMRE: A Staatskonferenz (Konferenz, Ministerialkonferenz) magyar vonatkozású iratai

(A-, B-, S-sorozat) 1809–1848. Repertórium. Bp., 1998 (A MOL levéltári segédletei 2.); FAZEKAS ISTVÁN: Kabinetsskanzleiakten 1802–1848, Minister Kolowrat Akten 1827–1848, Staatsrat 1834–1840 Segédletek

Az Osztrák Állami Levéltár magyar vonatkozású irataihoz. (PC-CD-Rom 2011.) 25 Segédletek az Osztrák Állami Levéltár (Hau

s, Hof- und Staatsarchiv, Finanz- und Hofkammerarchiv) magyar v

onatkozású ir

a

taihoz. Szerk. F

AZEKAS I

STVÁN

, K

ENYERES I

STVÁN

, S

ARUSI K

ISS B

ÉLA

. PCCDRom 2011.