Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 2. szám - HÍREK - SOMFAI BALÁZS–BOROSS ISTVÁN–HERMANN ISTVÁN: Beszámoló a Magyar Levéltárosok Egyesületének 2013. évi vándorgyűléséről

Hírek 87 Csorba László főigazgató (Magyar Nemzeti Múzeum) könnyedebb stílusban elkészített,

„Magyar történeti források olaszországi levéltárakban” című rendkívül élvezetes előadásában

sok képpel illusztrálta évszázadok magyar vonatkozású műtárgyait és iratait. A közelmúlt törté-

netéből is több példát mutatott be a hallgatóságnak, így például olaszországi plakátokat a magyarországi ’56-os forradalomról. Á. Varga László nyugalmazott főigazgató (Budapest Főváros Levéltára) a Kárpátmedence magyar vonatkozású levéltári forrásainak elkészült és készülőfélben lévő

fondjegyzékeiről tartott referátumot „Levéltári együttműködés a Kárpát-medencében” címmel. A Fővárosi Levéltár szakmai kirándulásán született ötletből, miszerint érdemes lenne a szlová-

kiai levéltárak készülő fondjegyzékeit magyar nyelven is elérhetővé tenni, mára egy széleskörű

kárpát-medencei, tágabban közép-európai együttműködés alakult ki valamennyi érintett állam

levéltárügyének részvételével. Jelenleg a román levéltáros egyesülettel kialakított kapcsolat ré-

vén az erdélyi levéltárak forrásainak feltárása folyik. Az eddig megjelent kötetek mutatják a vállalkozás jelentőségét. Novák Veronika igazgató (Vágsellyei Levéltár) „Egyházi anyakönyvek Szlovákiában” címmel a családtörténeti kutatásokban leginkább használt irattípus, az államosított és levéltá-

rakban elhelyezett anyakönyvek csehszlovákiai szabályozását foglalta össze. A plenáris ülés utolsó előadójaként Laczlavik György főosztályvezető (Magyar Nemzeti

Levéltár Országos Levéltára) „A hungarika-nyilvántartás feladatait és az MNL megújított gyakorlatát” mutatta be. A hungarika-kutatás történetében 1964 jelentett fordulópontot, amikor felállították az úgynevezett Hungarika Bizottságot, amelynek feladata volt egyrészt a kutatási

alapelvek, irányok meghatározása, valamint egyfajta ütemterv kidolgozása. Meghatározták a

hungarika fogalmát (205/1971 (MK 23.) MM-MTA sz. utasítás), és a hungarika-kataszter felállításáról is döntés született. Mindez azt jelentette, hogy központi anyagi támogatást élvezett a

feltárás és a másolatkészítés. A rendszerváltozást követő változások azonban a központilag

szervezett feltárás végét is jelentették. Ettől kezdődően döntően a pályázati lehetőségekhez

mért feltárások folytak, aminek legnagyobb problémája, hogy nehezen követhető, ki melyik iratanyagot tekintette át, miről készíttetett másolatokat. A Magyar Nemzeti Levéltár megalakulását követően fel kívánja vállalni a levéltári területen folyó hungarika-kutatások koordinálását, s

ennek megkönnyítésére elektronikus felületen szeretné elérhetővé tenni mindazokat az információkat, amelyek szükségesek egy-egy feltáró tanulmányút megtervezéséhez. A modern

hungarika-kataszter megszületéséhez szükséges az 1950-es évektől összegyűlt közel negyven levéltári dobozra rúgó jelentésgyűjtemény feldolgozása. Amásodik napon a plenáris üléssel párhuzamosan két szekció is megkezdte munkáját. A nemzetközi szekció mellett az Oktatás- és Tudománytörténeti Szekció ülésén vehettek részt az

érdeklődők. Ez utóbbi a már hosszabb ideje futó hallgatói adatbázis projektet, pontosabban megvalósításá-

nak részleteit helyezte tanácskozása középpontjába. A hallgatói adatbázis készítés módszertani

tanulmánya, amelyet Szögi László, Varga Júlia és Zsidi Vilmos jegyez NKA pályázati támogatással

már 2009-ben elkészült. Azóta több vita és egyeztetés is zajlott a munkálatokban érintettek szé-

les körének bevonásával. A téma immár értelmiségi adattárrá bővülten érkezett a megvalósulás

küszöbére. Az esztergomi vándorgyűlésen a szekció öt előadása közül négy szorosan kapcsoló-

dott ehhez a témakörhöz. A levezető elnök, Zsidi Vilmos (levéltárvezető, Budapesti Corvinus Egyetem Levéltára)

a megnyitó beszédében kiemelte, hogy mintegy fél évtizedes előkészítést követően, jó esély van

arra, hogy az adatbázis építés még 2013-ban komolyabb lendületet vegyen. Szögi László (főigazgató, ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár) „Országos kutatási projekt a magyar értelmiségi adattár elkészítésére I. rész 1566–1849 című előadásában a projekt kezdeményezőjeként és vezetőjeként elmondta, hogy az ELTE Levéltárának vezetésével a hazai egyetemi levéltárak, az egyházi levéltárak, a megyei és a külföldi levéltárak együttműködésé-

vel el kívánják készíteni a magyar értelmiség adattárát a felsőoktatási kezdetektől leg-