Levéltári Szemle, 63. (2013)
Levéltári Szemle, 63. (2013) 2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - SZABÓ BENCE: Egy eltűnt levéltár nyomában. Adalékok az MSZMP Bács-Kiskun megyei archívumának történetéhez
Egy eltűnt levéltár nyomában 61 jegyzék az MSZMP … kerületi Végrehajtó Bizottság üléséről rendezési terv … Járási Bizottság … évi irataihoz leltár fondkarton fonddosszié. A pártarchívum a beérkező iratanyag főbb adatait hitelesített naplóba jegyezte be. Az általa őrzött valamennyi fondról törzskönyvi nyilvántartást, ún. fondkönyvet vezetett, amely tartalmazta az egyes fondok számát, címét, a beérkezés időpontját, a nyilvántartásba vétel időpontját és az átadó szerv vagy személy nevét. Az iratokról fonddossziét is vezetett az archívum, melyekbe összegyűjtötték az iratanyag átvételével kapcsolatos dokumentumokat, a fond anyagában végzett, levéltári feldolgozó munka során készült feljegyzéseket, valamint a levéltári segédleteket, nyilvántartásokat. A fonddosszié részét képezte a fondkarton, mely szabványosított formájú, alapvető nyilvántartási eszköz volt. A fondkartonról leolvasható volt a nyilvántartott iratanyag mennyisége, évköre, rendezettsége, segédletei. Fondcsoportokra bomló fond esetében csoportonként külön kartont kellett kiállítani. Az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága Archívumát a Titkárság 1961. má- jus 23-ai, „a pártiratok selejtezési rendjére és a pártarchívumok felállítására vonatkozó határozata” 4 alapján, még az év végén megszervezték. A titkársági határozat szándéka szerint a pártszerveknél képződött és az 1950-es – 1960-as évtized fordulójára jócskán felhalmozódott iratanyag egységes szempontú rendezésével, központi mintajegyzék alapján megállapított megőrzési minősítés megállapításával kívánta megalapozni a pártarchí- vumok felállítását. A pártszerveknél és a társadalmi szervezeteknél a selejtezés és minősítés elvégzésére ügyintézőket jelöltek ki, bizottságok alakultak, ugyanis a pártarchí- vum csak minősített és selejtezett iratanyagot vehetett át. Az iratokat tételes iratleltá- rakba foglalták az átadó szervek, majd az átadás tényét jegyzőkönyvben rögzítették. Ennek érdekében meghatározták az iratgyarapítás ütemtervét, melynek lebonyolítása során Bács-Kiskun megyében a helyszíni átvétel vált be, mint legpraktikusabb gyakorlat. Emellett sor került a Párttörténeti Intézetnek átadott, 1956 előtti MDP iratanyag visszaszállítására is a megyei archívumokhoz. A pártarchívumok szervezése tehát első lépcsőben az irattári anyag megőrzési tételekbe sorolása révén, a pártszervek irattáraiban vette kezdetét. A rendszerező munka azonban közel sem mindenütt haladt az elvárt ütemben. Bács-Kiskun megyé- ben az iratselejtezések és iratkezelési gyakorlat szabályszerűségéről a pártarchívum vezetője 1963. évi beszámolójában megállapította, hogy bár az ügykezelésben folytatott iratminősítés eredményei általában kielégítők, azonban egyes szerveknél még hozzá sem fogtak a központi párthatározatok végrehajtásához. Több szerv esetében megjegyzi, hogy iratkezelési gyakorlatuk számos ponton szabálytalan, következetlen, szakszerűtlen vonásokat mutatott. 5 A Kiskunfélegyházi Járási Bizottságnál például több azonos típusú irat esetében más-más megőrzési időt állapítottak meg. A Kecskeméti, Kiskunhalasi és főképp a Bajai Járási Bizottságoknál a minősítések üteme maradt el a 4 MNL BKML XXXV. 1. Ügyviteli iratok. 3. d. 1. dossz. 8. tétel . KB Titkárságának 1961. május 23i hat á- roza ta. 5 MNL BKML XXXV. 1. Ügyviteli iratok. 2. d. 4. dossz. 6. csomó. „Jelentés az MSZMP KB Titkársága 1961. május 23-i, a pártiratok selejtezési rendjére és a pártarchívumok felállítására vonatkozó határozata végrehajtásának helyzetéről”. Kelt: 1963. május 20.
