Levéltári Szemle, 63. (2013)
Levéltári Szemle, 63. (2013) 2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - SZABÓ BENCE: Egy eltűnt levéltár nyomában. Adalékok az MSZMP Bács-Kiskun megyei archívumának történetéhez
Szabó Bence 60 Az MSZMP KB Titkárság 1972 folyamán (február 28-ei dátumozással) 3 megújí- totta a pártarchívumokról rendelkező alaphatározatát. A módosító rendelkezés részletesebben kitért a pártarchívumok illetékességi és gyűjtőkörére is, de a pártanyag feldolgozásának módszereit nem érintette érdemben. A pártiratok rendezésének munkafolyamatait irányító, a pártarchívumok szakmai tevékenységéről szóló 1973-as szabályzat és útmutató alapjaiban az állampárt szervezeti összeomlásáig irányadó maradt. A pártbizottságok és -alapszervezetek iratainak többségét Bács-Kiskun megyé- ben a megyei pártbizottság épületében létesített archívumban helyezték el Kecskemé- ten. A megyei pártlevéltár 1962 januárjában kezdte meg működését. Általános szabály volt, hogy a vezető pártszervek esetében a keletkeztetéstől számított tíz évnyi irattári őrzést követve, a KB osztályainak iratai esetében öt év elteltével adták át iratanyagaikat a pártarchívumoknak. A párt országos hatáskörű szervei esetében tovább csökkent a helyi őrzési idő: a fővárosi és megyei pártbizottságok esetében ez mindössze a keletkezéstől számítva három év volt. A járási, városi és nagyüzemi pártbizottságok területén pedig két év volt az iratátadási kötelezettség határideje. A pártalapszervezetek iratait a naptári év lezárulását követően kellett – volna – átvennie előbb a járási, városi pártbizottságoknak, majd pedig, selejtezést és irat-előkészítést követve, a következő évben a megyei archívumoknak. Ez esetben tehát az ügyvitelből aránylag frissen kikerült irattá- ri anyagokat fogadtak be az archívumok, tehermentesítve a kisebb pártbizottságokat és -alapszervezeteket az iratkezelés és -megőrzés gondjai alól. A valóságban a folyamatos, határidők betartásával történő iratátvételt raktári hely- és munkaerőhiány miatt a pártarchívumok nem mindig tudták betartani Levéltári feldolgozó munka a pártarchívumokban A KB Titkársága 1961. májusi határozata alapján az MSZMP KB Párttörténeti Intézete kidolgozta a fővárosi és megyei pártarchívumok működésére vonatkozó részletes munkautasításait, majd az 1964-ben megjelent „útmutató” részleteiben is taglalta az állományba vett iratok rendezését, rendszerezését, jegyzékbe foglalásának szabályait és módszertanát, beleértve az archívumok szakmai és hivatali ügyviteli rendjét is. Az útmutató a megyei pártarchívumok illetékességébe tartozó irattári anyagok feldolgozását az alábbi munkafolyamatokra tagolta: a) A feldolgozás előkészítése: a fondképző történetének és a fond állapotának tanulmányozása, a rendezési módszer eldöntése. b) Az iratok őrzési idejének megállapítása és az iratanyag rendezése. c) A meg nem őrzendő iratok kiselejtezése. d) Az őrzési egységek formai-technikai kialakítása és leltározása. Az archívumba került iratok feldolgozása során, az őrzési egységek borítólapjaira kerültek rá a bennük foglalt anyagra vonatkozó legfőbb információk, mint: a fond címe, az őrzési egység száma, az iratok keletkeztetésének időhatára, és a lapok száma. Az útmutató az MSZMP szervek iratkezelésére vonatkozó munkautasításaihoz hasonlóan függelékben közölte a feldolgozó munka során alkalmazható szabvány formanyomtatványok mintáit, amelyek az alábbiak voltak: 3 MNL OL M – KS 288. f. 7. cs. 397. ő. e.
