Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 1. szám - BEMUTATJUK - VILÁGI DÁVID: A Ráth Mátyás Evangélikus Gyűjtemény Levéltára

Világi Dávid 14 gimnáziumi szintű tanításra törekedtek. 1796-ban merült fel első ízben, komoly formában egy

gimnáziumi tagozat indításának ötlete. Az ekkor tájt megszervezett algimnázium kapcsán a gyü-

lekezet azt tervezte, hogy főgimnáziummá fejleszti, ehhez azonban anyagi ereje nem bizonyult elégségesnek. Az egyházkerület nem támogatta az elkészült tervezetet, így a kerület evangélikus

főgimnáziumát Sopronban szervezték meg. A tanulók létszáma mindezen kudarcok ellenére

folyamatosan növekedett, két alkalommal, 1823–1824-ben és 1846–1847-ben is szükségessé

vált az épület kibővítése.

16 A neoabszolutizmus időszakának egy részében, 1856 és 1861 között szünetelt az algimnázium működése. Az 1885-ös középiskolákra vonatkozó törvény előírta öt pedagógus alkalmazá-

sát, ezt a gyülekezet anyagi megfontolásokból nem tudta vállalni, így az algimnázium ebben az évben ismét megszűnt.

17 Az elemi iskolát azonban négy osztályról hatra fejlesztették, s külön

fiú- és leányosztályokat indítottak. A 20. század első felében újabb két alkalommal vált szüksé-

gessé az oktatási célú épületek bővítése. Először 1912-ben leányiskola épült, majd 1930-ban a fiúiskola új épülete is elkészült. Ezt az immáron nyolc osztályra fejlesztett általános iskolai

struktúra tette szükségessé.

18 Eme rövid kitérő után kanyarodjunk vissza a gyülekezet történetéhez. 1809-ben, mikor Napóleon csapatai elfoglalták Győrt, elrendelték a templom és a körülötte lévő épületek lebontá-

sát, mivel a vár védelmi megerősítésének útjában álltak. Roland francia hadmérnök tanácsára a

munkálatok megkezdését addig halogatták, majd olyan lassan végezték, hogy végül elhárult a

veszély, az épületek épségben megmaradtak, mivel végül nem az erőd megerősítése, hanem lebontása mellett döntöttek.

19 A reformkor éreztette hatását a győri hívek körében is. A Nemzeti Múzeum részére gyűjtést

szerveztek. Amikor a nemesi felkelés alkalmával kivetett jogtalan adót a város visszafizette a

gyülekezetnek, ezt az összeget a Tudományos Akadémia céljaira ajánlották fel. A magyar nyelv

művelését alapítványi úton támogatták.

20 A forradalom eszméinek Haubner Máté győri lelkész, szuperintendens adott országos visszhangot keltő kifejezést decemberi körlevelében. Bátor kiállása egyben a gyülekezet közszellemét

is tükrözte. Haubner szavaiért hat évnyi kufsteini raboskodással fizetett. A gyülekezet mindent

megtett kiszabadításáért, fogsága idején családját anyagilag támogatta. 1860-ban, mikor Haubner szabadulhatott, a kerületi gyűlésre Győrbe érkeztekor hatalmas lelkesedéssel fogadták

nem csupán hívei, hanem a város teljes lakossága.

21 A gyülekezet a passzív ellenállás terén is szolidáris volt a nemzettel. Visszautasította a hatalom által kinevezett egyházkerületi adminisztrátor látogatását. A konvent ebben a periódusban

csak ritkán ülésezett, hiszen azokon részt vett a „rendügyelő”. Ehelyett intézőbizottság tartotta

kezében a gyülekezet legfontosabb elintéznivalóit.

22 A soproni főgimnázium támogatására nem

voltak hajlandóak pénzt folyósítani a következő indoklással: „ha kell, inkább veszítse el a főtanoda a nyilvánossági jogát, mintsemhogy anyai nyelvünk a tudományosság mezején az oktatói

térről leszoríttassék.”

23 Amikor lelkésze, Dregály Dániel az 1860-ban kiadott egyházak újraszer- 16 RMEGYL I/A/2/a. Gyülekezeti jegyzőkönyvek 1782–1809 közti kötet; RMEGYL I/C/1. Iskola államosítás előtti

iratai. 17 1883. évi XXX. Törvénycikk: „32. § A középiskolákban a hittanárokon, a szépirás-, továbbá a tornatanitókon s a

nem rendes tantárgyak tanitóin kivül, a tanárok száma (az igazgatót beleértve) a nyolcz osztályu intézetben legalább 10,

a hat osztályuban legalább 7, négy osztályuban legalább 5. A rendes tanárok száma (az igazgatón kivül) bármely

középiskolában nem lehet kisebb az abban fennálló osztályok számánál.” 18 RMEGYL I/C/1. Iskola államosítás előtti iratai. 19 RMEGYL I/A/2/a. Gyülekezeti jegyzőkönyvek 1809–1810. évi kötetek. 20 RMEGYL I/A/2/a. Gyülekezeti jegyzőkönyvek. 21 CSERHALMI, 1885. 15.; EÖTTEVÉNYI NAGY, 1905. 196. 22 EÖTTEVÉNYI NAGY ,1905. 197–198. 23 RMEGYL I/A/2/a. Gyülekezeti jegyzőkönyvek 1857. évi kötet.