Levéltári Szemle, 63. (2013)
Levéltári Szemle, 63. (2013) 1. szám - BEMUTATJUK - VILÁGI DÁVID: A Ráth Mátyás Evangélikus Gyűjtemény Levéltára
A Ráth Mátyás Evangélikus Gyűjtemény Levéltára 15 vezésére vonatkozó pátenst el akarta fogadtatni a gyülekezettel, a közgyűlés leszavazta lelké- szét, s lemondásra szólították fel. Mivel erre nem volt hajlandó, megfosztották állásától. 24 A század végi nyugodt kapitalizálódó gazdasági fejlődés nem csupán egy tehetős polgári ré- teg, hanem a gyári munkásság megteremtésében is jelentős szerepet játszott. 1902-ben a frissen megválasztott lelkész, Pálmai Lajos beiktatása során a gyülekezet felügyelője, Perlaky Elek többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy ezeket a nyomorúságosan tengődő, szegény családokat is fel kellene karolnia a gyülekezet tagjainak. 25 E nemes célra nem hiányzott a tettre készség. 1884-ben alapított gyülekezetünk Szegény- és Árva Intézetet. 1910–1911 során megépült a Szeretetház a szegény gyerekek, felnőttek, idősek felkarolására, gondozására. Az első világháború után, 1924-ben Diakonissza Anyaház létesült. A régi Szeretetház mellett az 1930-as években megépült az elhagyott, idős nők részére létesített Gusztáv Adolf Otthon is. 26 Jelentős átalakulást hozott az 1905. esztendő. A közigazgatási változásoknak megfelelően a gyülekezet részévé vált a győr-szigeti és révfalusi fília is. Később az öttevényi hívek is csatlakoztak. Két további fíliával, Börccsel és Újfaluval kiegészülve „Nagy-Győri Evangélikus Egyházközség” néven működött tovább az egyházközség. A gyülekezet erejének gyarapodása nem csupán Győrben, hanem a fíliákban is éreztette jótékony hatásait. Börcsön 1912-ben iskola lé- tesült. 1939-ben Öttevényen, 1949–1950-ben Újfalun, 1960-ban Börcsön sikerült a híveknek templomot építeni. 1942-ben Bácsán imaházat emeltek a reformátusokkal közösen. 27 1928-ban Győr a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület állandó püspöki székhelyévé vált. A Kapi Béla püspök által alapított Harangszó néplap szerkesztősége és kiadóhivatala is a városba költözött. A lap hamarosan saját nyomdát is alapított, s széleskörű lap-, illetve könyvkiadásba kezdett. Az újságot a gyülekezet lelkészei Túróczy Zoltán és Szabó József szerkesztették. 28 Kapi Béla 1948-ban bekövetkezett nyugalomba vonulását követően a gyülekezetet utóda, Túróczy Zoltán irányította. Végül neki kellett egyházunk állammal való megállapodását is aláírnia. Ennek keretében az egyház elismerte a megváltozott állami, társadalmi berendezkedést, míg az állam biztosította az egyházi szolgálat korlátok közé szorított gyakorlását. Ebben az évben, 1948-ban a gyülekezet megszervezte lelkészi körzeteit, s Nádorvárosban létrehozott egy harmadik parókuslelkészi állást. A háború után bekövetkezett népességnövekedés nyomán ugyanis nem csupán általában növekedett a vársosrész lakossága, hanem az evangélikus gyülekezet létszáma is jelentős mértékben gyarapodott. 29 1952-ben jelentős változás következett be a magyarországi evangélikus egyház életében. A dunántúli egyházkerület megszüntével egyházkerületeinek száma kettőre redukálódott. A gyülekezet is nehéz helyzetben találta magát, hiszen az uralkodó eszmék nem támogatták a vallásosságot. Ekkoriban, számos okból fakadóan, sokan kiszakadtak a közösségből. A rendszerváltozást követően a gyülekezeti élet ismét felpezsdült, s bár nem azonnal, 2000-ben újból megszervezték a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerületet győri székhellyel. Mindama változásokat, melyek bekövetkeztek a győri gyülekezet életében híven tükrözi a fennmaradt levéltári anyag. A levéltári anyag leírása A korábbiak folyamán összesen három nagyobb rendezés történt az anyagban. Elsőként, még a 19. század első felében, Bolla Mihály tanító (1830–1867) rendezte a megőrződött iratokat. Meg- 24 RMEGYL I/A/2/a. Gyülekezeti jegyzőkönyvek 1860. évi kötet. 25 RMEGYL I/A/2/a. Gyülekezeti jegyzőkönyvek 1902. évi kötet. 26 Bővebben: PÁLMAI, 1933. 27 RMEGYL I/B. A győri gyülekezet filiáinak iratai. 28 RMEGYL IV/E. Harangszó Szerkesztőség Könyv és Kiadó Vállalat iratai. 29 RMEGYL I/A/2/a. Gyülekezeti jegyzőkönyvek 1948. évi kötet.
