Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 1. szám - SEREMETYEFF–PAPP JÁNOS–NÉMETH ZSOLT: Az Acta diaetalia 1618 évi korona-ábrázolásának restaurátori vizsgálata

5 SEREMETYEFF-PAPP JÁNOS NÉMETH ZSOLT AZ ACTA DIAETALIA 1618. ÉVI KORONA-ÁBRÁZOLÁSÁNAK RESTAURÁTORI VIZSGÁLATA A Szent Korona Magyarország legbecsesebb nemzeti ereklyéje, melynek készüléséről, történetéről, átalakításairól méltatlanul keveset tudunk. Történész–művészettörténész körökben datá-

lása a rajta található zománcképek segítségével történik: a hátsó oromzaton Dukász Mihály bizánci császár, alatta az abroncson pedig az I. Géza magyar királynak tekintett Geóbitzasz türk király képmása látható. Mivel az előbbi 1071-től 1077-ig, az utóbbi pedig 1071-től 1074-ig uralkodott, így e megközelítés szerint a Korona nem készülhetett az 1070-es évek előtt.

1 A közelmúltban Pálffy Géza történész jóvoltából az érdeklődés középpontjába került a magyar Szent Korona egy eddig publikálatlan, 1618-ból származó ábrázolása.

2 A rajz, készítőjének

a művészi színvonalat meg sem közelítő, szerény tudásáról árulkodik. Mégis rendkívül fontos,

hiszen ez a Korona legkorábbi ismert hátulnézeti megjelenítése, s ráadásul olyan időpontban

keletkezett, ami elvileg lehetőséget kínálna annak megválaszolására, hogy a Dukász-kép mióta

található hátsó oromzaton, ugyanis megléte a Koronán csupán 1790 óta igazolható,

3 Révay Péter koronaőr 1613-as leírása e helyen viszont „a Szentséges Szűzanya képmását" (imago divae Matris Virginis) említi.

4 Bár Révay eme állításának hitelességét többen kétségbe vonták,

5 a szkeptikusok véleménye szükségszerűen spekulatív. Végleges választ a kérdésre – s ezzel együtt megerősítést

vagy cáfolatot a Korona keletkezésére vonatkozó uralkodó elméletnek – egy hiteles korabeli ábrázolás vagy független leírás adhat, s a szóban forgó rajz fölcsillantotta ennek lehetőségét. Az 1618-as Korona-ábrázolás leírása A hátulnézeti Korona-ábrázolás a II. Ferdinánd király koronázásával kapcsolatos eseményekkel

foglalkozó Acta Diaetalia 1618

6 13. verso lapján található.

7 Ennek papírja vékonyabb a többi lapénál, a színe pedig elüt az irat többi lapjának színétől, annál sötétebb, és mérete is kisebb azokénál kb. egy cm-rel. Így kétségtelenül utólag került hozzá az irathoz, vagy legalábbis attól kü-

lön készült, bár a rajta szereplő feljegyzés, Ordo Coronationis Ferdinandi Secundi in Anno Dni 1618 egyértelművé teszi készülési idejét. A papír minősége konzisztens azzal, hogy 1618-ból származó írást hordozzon magán. A lap alján tintaceruzás bejegyzés található, ami nyilvánvalóan má-

sodlagos, hiszen tintaceruza csak 1874 óta van forgalomban.

8 A bejegyzést Pálffy Géza 24. ol- 1

A teljesség igénye nélkül: BERTÉNYI, 1996. 11–13, BOGYAY, 1978. 208–210., KOVÁCS–LOVAG, 1980. 18–19., TÓTH– SZELÉNYI, 1996. 17–19. 2

PÁLFFY, 2007. 1443. 3

HORÁNYI, 1790. 46., SCHAUFF, 1790. T 5845. 4

RÉVAY 1613. 75. 5

BÓNIS 1981, 52-61., BOGYAY 1991, 32-34., BERTÉNYI 2001. 23-27. 6

MNL OL, Magyar Kancelláriai Levéltár, A95, 1618. 7

Az ábrázolás reprodukcióját közli NÉMETH 2010. 133. 8

FINÁLY, 1948. 279.