Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 1. szám - SEREMETYEFF–PAPP JÁNOS–NÉMETH ZSOLT: Az Acta diaetalia 1618 évi korona-ábrázolásának restaurátori vizsgálata

Seremetyeff-Papp János – Németh Zsolt 6 dalnak olvassa,

9 mi inkább 2v oldalnak látjuk, mivel a kettes utáni karakter két vonalból áll, a né-

gyes szám leírása pedig bármilyen írásmód esetében három egymással szöget bezáró vonalat

igényel, továbbá a vélt négyes után hiányzik az azt sorszámnévvé tevő pont. Olvasatunk legké-

zenfekvőbb értelmezése – 2. verso oldal – azt valószínűsíti, hogy ugyanattól a kéztől szembené-

zeti ábrázolás is készült a Koronáról egy másik irat számára, ami azonban nem került át az Acta

Diaetaliába, vagy már kikerült belőle. Az Acta Diaetaliában ugyan van szembenézeti ábrázolása

a Koronának,

10 de az más kéz rajza más minőségű, méretű és tónusú papíron, mint a 13. lapon található, tehát nem tekinthető a hátulnézeti párjának. A hátulnézeti Korona-ábrázolás tusrajz, mely valószínűsíthetően gubacstintával készült.

Egyértelműen látható róla, hogy készítőjének rajztudása csekély, akinek ráadásul a Korona alapos megszemlélésére sem volt ideje, vagy pedig a rajzot nem közvetlenül a Koronáról készítette, hanem annak egy korábbi ábrázolásáról. Számos hibát vétett, melyek közül a legszembetű-

nőbb az, hogy az íves keret alatt található nyolcszögletű zafír kivételével nem különböztette meg az abroncs zománcképeit és ékköveit: azok egyforma mérettel – de a valóságostól különö-

sen a közel négyzet alakú zománcképek esetében jelentősen eltérő magasság-szélességaránnyal

– és színnel ábrázolódnak a rajzon. Ugyanakkor több részletet helyesen jelenített meg: pl. a Korona tetején az egyenesen álló, a szárain gömbbel végződő latin keresztet, vagy az abroncs peremén stifteken elhelyezett, tetejükön záróelemmel ellátott gyöngyöket. (A jobboldalon – helyesen – kilenc gyöngyöt tüntetett fel, balra viszont tíz szerepel, ami tévedései sorát gyarapítja.)

Figyelemre méltó, hogy a hátsó oromzati kép a rajzon belefér a keretébe, és nem lóg le a felső

gyöngysor magasságába, mint ma a Dukász-kép. Az íves kereten belül halvány, elmosódott szürke színű vonalakból álló, töredékes rajz látható. Egy azonosíthatatlan nemű személy félalakos képe vehető ki rajta, akinek fejétől szembenézeti balra hiányosan ugyan, de egy téglalap alakú, lefelé nyélben végződő tárgy ismerhető fel.

Pálffy Géza ezt bizánci jogarnak vélte, s ez alapján az alakot Dukász Mihállyal azonosította,

11 akinek ma a Korona hátsó oromzatán található képmásán a fejétől balra valóban egy nyélben

végződő téglalap alakú tárgy – labarum (bizánci győzelmi zászló) – figyelhető meg. A Korona-ábrázolás 2008 áprilisában történt tanulmányozásakor egyikünk (N. Zs.) felfigyelt rá, hogy legkritikusabb részén, a hátsó oromzati íves keret által határolt mezőben a papír

tónusa a rajz többi részéjétől szembetűnően eltérő, világosabb, szövetén kézi nagyítóval is észlelhető sérülések láthatók, az itt lévő rajz szürke, nem tintával húzott vonalai pedig hiányosak és

bizonytalanok. Mindezek arra utaltak, hogy az eredeti 1618-as tusrajzon beavatkozások történtek, ezért műszeres vizsgálatra kértünk lehetőséget annak megállapítására, hogy ezek milyen

természetűek voltak. A dokumentumot őrző Magyar Országos Levéltár az engedélyt megadta,

12 a vizsgálatra 2008. október 20-án került sor. A műszeres vizsgálat eredményei és diszkussziójuk A vizsgálat során MOV 01 típusú infravörös hullámhossz-tartományban működő kamerát, 30szoros nagyítású kézi mikroszkópot és erős kézi nagyítót használtunk. Ezek kivétel nélkül a

roncsolásmentes műtárgyvizsgálat eszközei, amelyek semmiféle károsodást nem okoznak használatuk során. Első lépésben szemrevételeztük a dokumentumot. Megállapítottuk, azon erősebb mechanikai sérülésék, újabb kori átfestések, vegyi behatások jelei szabad szemmel nem láthatóak. 9

PÁLFFY Géza, magánközlemény, 2008. 10

MNL OL A95, 1618, fol. 5v. 11

PÁLFFY, 2007. 10. 12

A szerzők köszönetüket fejezik ki Reisz T. Csabának, a Magyar Országos Levéltár akkori főigazgató-helyettesének,

hogy lehetővé tette számukra az irat műszeres vizsgálatát.