Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 2. szám - DISPUTA - „Levéltárak a nemzeti kultúra és tudomány szolgálatában” konferencia előadásaiból” - UJVÁRY GÁBOR: A levéltárak nemzeti hivatásáról

Levéltárak a nemzeti kultúra és tudomány szolgálatában" Disputa ményegyetemről szóló 1922: XIX. tc., amely ugyan elsősorban az Országos Levéltárat érintette, de annak más levéltárakkal kapcsolatos véleményező szerepét is erősítette. A már a konstantinápolyi, majd a bécsi intézetek alapításánál is bábáskodó gróf Klebelsberg Kuno tudománypolitikai elképzeléseinek sarokpontja volt az egymáshoz szorosan kapcsolódó, autonóm tanácsok hálózata. Ezek első eleme az országos közgyűjteményeket magában foglaló, a kultusztárca felügyelete alá tartozó Gyűjteményegyetem (1934-től Magyar Nemzeti Múzeum) volt, amelynek egyik legfontosabb elemévé éppen az Országos Levéltár vált. 1927-ben ezt egészítette ki a külföldi állami ösztöndíjakról döntő — azokat számos levéltárosnak, történésznek adományozó — Országos Ösztöndíjtanács létesítése (1927: XIV. tc.).

8 A Gyűjteményegyetemben — indokolta a törvényjavaslatot Klebelsberg - „a magyar tudományosság legszámottevőbb elemei, szakembereink színe-java egyesítve lesz úgy, hogy ha egy ilyen testület szavát fölemeli, akkor közvetítésével úgyszólván maga a magyar tudományosság beszél, s így annak meglesz a kellő tekintélye, súlya és nyomatéka a hivatalos világ és a nagyközönség előtt egyaránt." így lett ez az intézmény az MTA és az egyetemek mellett a magyar tudományosság legfontosabb szervezete. S amint Tanácsának alakuló ülésén Klebelsberg kijelentette: „Én a levéltárban, könyvtárban és múzeumban folyó belső szakmunkát is kifejezetten tudományos munkának tekintem. Csak historikus ismerheti és értékelheti igazán a gondjaira bízott levéltári anyagot. [...] Azt a művelődési kincset, melyet levéltáraink, könyvtáraink és múzeumaink őriznek, nekünk magyaroknak kell feldolgoznunk s bevinnünk a bel- és külföldi irodalomba. Nagy közgyűjteményeinknek egyúttal kutatási intézeteknek is kell lenniök."

9 Klebelsberg, majd utóda, Hóman Bálint a magyar identitás megtartása és erősítése szempontjából is kiemelten támogatták a magyar történettudományt. Ehhez nyilván hozzájárult, hogy mindketten a Magyar Történelmi Társulat elnöki posztját is betöltötték (1917—1932, illetve 1932—1945 között), s bár Klebelsberg nem volt historikus, kedvenc kikapcsolódása a múlt tanulmányozása volt. Hóman pedig a miniszteri székhez vezető pályája előtt az Egyetemi Könyvtár kézirati és levéltári osztályának, ezután pedig az akkor még rendkívül gazdag levéltári anyagot őrző Országos Széchényi Könyvtárnak, majd a Magyar Nemzeti Múzeumnak a vezetője volt. Emellett a budapesti tudományegyetemen is oktatott, ahol ekkoriban számos, a levéltári források alapos elemzését elváró, sőt eleve követelő történettudományi doktori iskola működött egymással párhuzamosan. Olyan tanárok vezetésével, akik valamennyien archiváriusokként is dolgoztak (S%ekfű Gyula, Eckhart Ferenc, Mályus^ Elemér, Hajnal Istvánj vagy legalább elmélyült kutatásokat végeztek magyar és külföldi levéltárakban (Angyal Dávid, Domanovs^ky Sándor). S az sem véletlen, hogy Hóman sokszor hangoztatott nemzetnevelési elképzeléseiben a történettudomány és az ahhoz kapcsolódó tárgyak (irodalom, földrajz, néprajz) kitüntetett szerepet kaptak. A külföldi intézetekbe a korszak valamennyi jelentős fiatal történésze-levéltárosa kijutott magyar állami stipendiummal, csak a Bécsi Magyar Történeti Intézet példáját hozva: Alföldi András, Bakács István, Baranyai Béla, Benda Kálmán, Berlás% Jenő, Csapodi Csaba, Csóka Lajos, Deér József, Domanovs^ky Sándor, Ember Győsp, Fekete Lajos, Fekete Nagy Antal, Gyóni Mátyás, Hajnal István, Há%i Jenő, Hermann Egyed, IIa Bálint, Jakó Zsigmond, Jánossy Dénes, Komoróc^y György, Kosáry Domokos, Komjáthy Miklós, Kumorovit\ Bernát Lajos, Lukinich Imre, Mályus% Elemér, Mérei Gyula, Mollay Károly, Paulinyi Oszkár, Perényi József, Sashegyi Oszkár, Sinkovics István, S%abó István, Török Pál, VácPéter.

1

0 * A magyar kulturális (külpolitikáról és ebben a levéltári kutatások és a történettudomány szerepéről bővebben: UjVÁRY, 2010. „A kultúrpolitikai fegyverletétel önkéntes lenne" című fejezet, 101-347. ' KLJ-.BELSBERG, 1927. 122-123. (Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem Tanácsa 1922. évi november hó 18-iki alakuló ülésén mondott elnöki megnvitó-beszéd.) 1

0 UJVÁRY, 1997. 381-429. 20