Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 4. szám - MÉRLEG - Egy új levéltári sorozat — A Hajdú-Bihari Levéltári Füzetek (Török Péter)

Mérleg A harminc forrás (végrendelet, osztályos egyezség, leltár, hozomány összeírása) áttekintő válogatást ad abból az eddig még fel nem használt iratanyagból, amely feldolgozásával tovább árnyalhatjuk tudásunkat Derecske 18-19. századi történetéről. A kiadvány végén található mellékletekben, a források megértését, feldolgozását segítő mutatók kaptak helyet. A Levéltári Füzetek negyedik száma némiképp eltér az előző három kiadványtól. Nemcsak a téma (Berettyóújfalu irodalomtörténete), hanem a felhasznált és közzétett forrásanyagok tekintetében is.

4 Az egykori mezővárosban - majd a közigazgatási rendezés következtében nagyközséggé degradált településen - a helyben kiadott sajtótermékek az 1870-es években jelentek meg. Az 1874-ben útjára bocsátott Bihar megyei Községi Értesítő szerkesztősége igencsak magasztos célt tűzött ki maga elé azzal, hogy a kistérség gazdasági, kereskedelmi és kulturális kérdéseit szintetizálva, bárki számára elérhetővé tegye azokat. A nagy tervekkel induló lap azonban tiszavirág-életűnek bizonyult, 1875 decemberétől már egy új orgánum cikkeit olvashatták az érdeklődők. Az ekkor induló Sárrét a Községi Értesítő utódlapjának tekinthető, amelyeket a főszerkesztő és a szerkesztőség tagjai kötöttek össze. A két külön periódusban létező újság (1875-1883, majd 1901-1918) meghatározó regionális lappá nőtte ki magát, amiért az első főszerkesztő, Vass ]enő, nagyon sokat tett. Vass Jenőre ma azt mondhatnánk, hogy a helyi „civil kurázsi" jeles képviselője, aki gyógyszerész hivatásán túl lapot szerkesztett, kisdedóvót alapított, az önkéntes tűzoltó egylet tagja volt. A Községi Értesítő, majd a Sárrét motorjaként a népnevelés eszméje lebegett a szeme előtt. Mindkét újságot — az általános hírszolgáltatáson túl - közművelő eszközként is működtette. Az irodalmi rovat megjelenése átlépi az egyszerű hírközlő funkció zárt kereteit és a bihari-sárréti térség lakosai ezen lapok hasábjain találkozhattak országos ismertséggel rendelkező költők és írók publikációival is. A köznevelés szellemisége hívta életre az 1876 októbere és 1878 márciusa között létező Falusi Könyvtárat is, amely a Sárrét ingyenes mellékleteként próbálta mindenki számára elérhetővé tenni a kultúra kincseit. Biztos anyagi alapok hiányában a Falusi Könyvtár sem tudott másfél évnél tovább működni, a fiskális kérdések durva pontot tettek a történet végére. Ettől függetlenül a Sárrét nem maradt melléklet nélkül, a Falusi Könyvtár pályafutásának végét követően a Híradó néven megjelenő kiadvány lett a főlap új melléklete. Címétől eltérően sokszor a teljes címoldalt a szépirodalomnak szentelték a lap szerkesztői. A közel két évtizedes hallgatás után 1901-ben újraindított Sárrét működése sem volt zavartalan. 1904 és 1909 között nem is jelent meg a lap, majd 1909 és 1914 között Sárréti Újság néven került az olvasók kezébe. A háború alatt kapja vissza eredeti nevét, ami a korszak végére ismét megváltozik: Sárréti Lapok lesz az új elnevezés. Az irodalomtörténeti áttekintést követő szemelvények plasztikus képet mutatnak Berettyóújfalu több mint négy évtizedes sajtóéletéről. A helyi, regionális léptékkel jelentősnek mondott lapok oldalain nemcsak a „hazai" írók és költők — K. Nagy Sándor, Tripsó Sándor, ijj. Kádár Jenő — kaptak helyet, hanem többek között Jókai Mór, Ady Endre, Babits Mihály, Kollányi Boldizsár, Dutka Akos és a berettyóújfalui származású Miklós Jutka is képviseltette magát a Berettyóújfaluban megjelenő újságok oldalain. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár új sorozata a régió szempontjából alapvető és hiánypódó források közlésére vállalkozott, illetve vállalkozik. Reméljük, hogy hamarosan újabb kiadványokról számolhatunk be. Török Péter 4 „Rend- és rangkülönbség nélkül...". Szemelvények a berettyóújfalui folyóiratok szépirodalmi rovataiból (1867—1918). Összeállította, a szöveget gondozta és a bevezető tanulmányt írta: BARTHA ÁKOS. Hajdú-Bihari Levéltári Fületek 4. Debrecen, 2010. 58 p. 55