Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 4. szám - MŰHELYMUNKÁK - SOMLAI PÉTER FERENC: a Gömbös-féle kisebbségi iskolareform végrehajtása a főváros környéki német településeken

A Gömbös-féle kisebbségi iskolareform végrehajtása a főváros környéki német településeken sem lenne jobb, mint a szülői értekezlet, mert ott „csupa idősebb férfi van, akik jobban ragasz­kodnak a némethez, mint a fiatalabb szülők." 3 4 A válasz néhány nap múlva megérkezett. Shvoy püspök pontokba szedte a tennivalókat és utasította a plébánost, hogy a legnagyobb tapintattal járjon el. Leszögezte, hogy az 1936. szeptem­ber 26-ai szülői értekezlet, amely kimondta, hogy a magyar nyelvű oktatás mellett „németül is ta­nítsanak", nem jelentette az új típusra való átállást, mert azalatt minden jelenlévő a német írás és olvasást értette. A határozatot az egyházmegyei hatóság egyébként sem hagyta jóvá. Sürgősen új szülői értekezletet kell összehívni, amelyen végleges döntést kell hozni. Hangsúlyozta, hogy minden szülőt meg kell hívni, hogy a meghívás igazolható legyen. Ezt követően „a gyűlésen fel kell tenni a kérdést (ez nem jön jegyzőkönyvbe), hogy meg vannak-e elégedve az eddigi tanítási móddal? Előtte a nővérek a gyermekeket preparálják, hogy kérjék szüleiket az eddigiek megtar­tására, mert ha nem erre szavaznak, nekik (a nővéreknek) el kell tőlük válniok. — Mikor igennel felel a többség, akkor kimondani, hogy magyar nyelvű lesz a tanítás, de különórákon fognak német írást, olvasást, mint órarenden kívüli tárgyat az eddigi óraszámban tanítani. Ez utóbbit senki sem tilthatja meg, ha az E. H. megengedi. A nővérek ezt a külön munkát a magyarság és a tanítás sikere érdekében bizonyára vállalják." Ha az új rendszert mégis bevezetik — írta a püs­pök — akkor a magyar anyanyelvüeknek külön két tanerős iskolát kell szervezni, és az addig in­gyen dolgozó hatodik nővér részére is államsegélyt fognak kérni. Végül utalva az idős plébános küszöbön álló nyugdíjazására, közölte: „Prelátus uram elválóban híveitől, szebb monumentu­mot nem állíthat, mint ha ki tudja eszközölni a tiszta magyar tanítási nyelvet a németnek, mint rendkívüli tárgynak tanításával. Milyen szép lenne, ha a katolikus iskola maradna magyar, ami­kor a liberalizmus igaztalanul magyarosítás címén államosította el iskoláinkat. A gyűlésen né­hány jó szótehetségű s ilyen irányban informált ember szólaljon meg." 3 5 A január 30-án tartott — immár negyedik — szülői értekezleten 179 szülő jelent meg. A pré­post teljes mértékben a püspökség intenciói szerint járt el és elérte, hogy a szülői értekezlet há­rom ellenszavazattal a magyar tannyelv mellett határozzon. „Akik a magyar tannyelvű iskolát akarják, álljanak fel, akik pedig a terem zsúfoltsága miatt állanak, azok tartsák fel a kezüket. Er­re a három fentebb említett A. F., M. J. és E. J. kivételével az egész terem feláll és feltartja a ke­zét, és nagy lelkesedéssel egyhangúlag kiáltják, hogy magyar tannyelvű iskolát akarnak." 3 6 - áll a jegyzőkönyvben. Azaz a gyakorlatban azonban az elvileg megszüntetett C-típusú rendszer ma­radt volna meg, oly módon, hogy a nővérek órarenden kívüli tárgyként, hazafias kötelességtu­datból tanították volna a német írást és olvasást. A kormányzat azonban egyre erélyesebb intézkedéseket tett a reform véghezvitele érdeké­ben. Hóman Bálint kultuszminiszter 1938. március 28-án levélben fordult a főispánokhoz, sür­getve a végrehajtást. Leszögezte, hogy az ügyben tárgyalások folytak Serédi]us%tinián hercegprí­mással is, aki a katolikus iskolák átszervezését ahhoz az előfeltételhez kötötte, hogy az az állami és községi iskolák esetében maradéktalanul megtörténjen. Ezért felszólította a főispánt, hasson oda, hogy a még át nem állt állami iskolákban haladéktalanul hozzanak olyan határozatot, amely az 1938-1939-es tanévtől kezdődő hatállyal kimondja az egységes rendszerre való áttérést az iskola egészében vagy egyes osztályaiban. Nyomatékképpen leszögezte, amennyiben a határo­zatok nem érkeznek meg határidőre, a szükséges intézkedéseket saját belátása szerint fogja megtenni. A főispán a főszolgabírókon keresztül utasította az érintett 13 község — Budakalász, Ceglédbercel, Csobánka, Pesthidegkút, Piliscsaba, Pilisvörösvár, Pomáz, Szigetbecse, Sziget­csép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Taksony és Vecsés - elöljáróságát, és felkérte a tanfelü­gyelőt a végrehajtás ellenőrzésére. 3 7 A kormányzati szándék komolyságát bizonyítja, hogy ápri­lis 9-én a korábban igencsak gyanakvónak mutatkozó belügyminiszter is felkérte a főispánt a 3 4 SzfvPL No.4511 Schol-1938/4086. 3 5 Uo. 3 6 PML V. 1016. C/b 1. d. jelöleden. 3 7 PML IV.401/a-l 939/27. 33

Next

/
Thumbnails
Contents