Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 4. szám - MŰHELYMUNKÁK - SOMLAI PÉTER FERENC: a Gömbös-féle kisebbségi iskolareform végrehajtása a főváros környéki német településeken

Somlai Péter Ferenc kívánt tartalmú határozatok feltétlen biztosítására.

3

8 A miniszterelnökség hasonló tárgyú rendeletével kifejezetten felhívta a főispán figyelmét, hogy a képviselőtestületek ellenkezése esetén a rendelet lehetővé teszi, hogy a szülők kérelmezzék az átállást — azaz ténylegesen megtörtént a szakítás a szülői értekezletek sokat kritizált rendszerével.

3

9 Bár több községben ismét megkísérelték az utasítás elszabotálását, a főispán április 21-én jelenthette, hogy valamennyi községből beérkeztek a megfelelő határozatok. így már csak a felekezeti iskolák maradtak hátra. A kultuszminiszter — ekkor már gróf Teleki Pál- 1938 októberében levélben fordult az egyházmegyék vezetőihez a szóbeli tárgyalások lezárulását követően. Hangsúlyozta, hogy megérti aggályaikat, de többszörösen vállalt kötelezettségről van szó, amely maradéktalan teljesítéséhez fontos nemzeti érdekek fűződnek. Belátja, hogy az intézkedés a tájékozatlan közvélemény szemében azt a látszatot keltheti, hogy az egységes oktatásra való áttérést elrendelő egyházi főhatóság nem szolgálja a nemzet egyetemes érdekeit, ezért minden intézkedésért vállalja a teljes felelősséget. Tudatában lévén az egyházi vezetés kényes helyzetének igyekezett elérni, hogy ahol a lehetőség adott volt, az egyházi iskolák megőrizhessék a magyar tanítási nyelvüket, és a német anyanyelvű diákokat az új rendszert bevezető állami és községi iskolák vegyék át. A megvalósításhoz — osztálybontások, új tantermek, tanári különmunka — anyagi támogatást ígért.

4

0 Az egyes egyházmegyékhez tartozó valamennyi iskola átszervezésének részletes leírása után tisztelettel felkérte az egyházi vezetőket, hogy utasítsák az iskolákat, hogy az átszervezés „az érdekeltek minden további megkérdezése nélkül," még ha bizonyos nehézségek árán is, de haladéktalanul megtörténjék. Shvoy Lajos székesfehérvári püspök október 17-ei rendeletét követően nem maradt más lehetőség, a katolikus leányiskolában is be kellett vezetni az egységes rendszert. A két budakeszi iskolával kapcsolatban az új szabályozás úgy rendelkezett, hogy a hat tanerős katolikus leányiskola három tanítója az egységes rendszer szerint, míg három magyar nyelven fog tanítani, és az átállás megkönnyítése érdekében az addig ingyen tanító nővér részére államsegélyt kezdeményeznek. A nyolc tanerős állami fiúiskola hat tanítójának az egységes rendszer szerint, kettőnek pedig magyarul kellett tanítania.

4

1 Elmondható tehát, hogy a miniszter Budakeszi esetében is betartotta ígéretét, mert a magyar nyelvű oktatás nagyobb mértékben maradt meg az egyházi, mint az állami iskolában.

4

2 A megyei tanfelügyelő személyesen jelent meg a tantestületi értekezleten, és kijelentette, hogy a magyar osztályokba csak a magyar anyanyelvű gyermekek járhatnak. Az év eleji beiratkozáskor rögzített adatok szerint így 120 gyermek jutott a három magyar, és 250 a három vegyes nyelvű osztályra. Ez utóbbiak esetében így 93, 98 és 69 tanuló került az egyes osztályokba. Jellemző, hogy a magyar osztályok számának csökkentése fel sem merült nyilvánvalóan politikai okokból. Mivel ilyen magas osztálylétszámok mellett leheteden lett volna jó eredményt elérni, a tanfelügyelő azt javasolta, hogy az iskola a két 90 fő feletti osztály részére kérjen kisegítő tanerőket. A főnöknő azt javasolta, kérjenek a rendtől két németül tudó szerzetes tanítónőt, akik részére majd államsegélyt fognak igényelni. így végül a katolikus iskolában - az államihoz hasonlóan - szintén nyolc tanító dolgozna, három magyar, öt pedig ve3

8 Uo. 3

9 Uo. valamint R

F.IT.

F

R

, 2000. 149-151. 4

0 Teleki leszögezte, hogy ahol az osztálybontások miatt szükséges, kisegítő tanerőket biztosít, amíg az új állások megszervezése államsegéllyel lehetővé nem válik. Ahol a magyar anyanyelvűek csekély száma nem teszi lehetővé külön tanerő alkalmazását, ott az elkülönített oktatásukat végző tanító számára pótdíjat engedélyez, illetve ahol szükséges, építési államsegélyt. A jogszabályok ugyanis előírták, hogy a magyar anyanyelvű tanulók magyar nyelvű oktatását mindenképpen biztosítani kell. Érdekes az a soroksári eset, amikor a tanfelügyelő 1938-ban megállapította, hogy 67 magyar anyanyelvű gyermeket vegyes osztályba írattak be. A szülők ugyanis többnyire tisztviselők voltak, és így gondolták megoldani gyermekeik ingyenes németoktatását. A tanfelügyelő azonnal rendelkezett, hogy magyar anyanyelvű gyermekek ne látogathassanak vegyes tannyelvű osztályokat. (PMLIV.401/a-94/1939) 4

1 Uo. 4

2 A tervezet szerint Törökbálinton az öt tanerős katolikus fiúiskola teljes egészében magyar tannyelvűvé vált, de át kellet alakulnia koedukált iskolává, hogy az egységes rendszert bevezető állami leányiskolából átvegye a magyar anyanyelvű tanulókat. A szintén koedukálttá váló állami leányiskolának pedig át kellet vennie a német anyanyelvűeket. Hasonló volt a helyzet Szigetcsépen és Szigetújfalun is. 34