Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 3. szám - HÍREK - DR. VÁRADY ZOLTÁN (Tolna Megyei Levéltár) Beszámoló a Magyar Levéltárosok Egyesülete 2012. évi vándorgyűléséről (Batalka Krisztina - Müller Rolf)

H irek Külföldi vendégelőadóként először Kuldar Aas, az Észt Nemzed Levéltár Digitális Archívumának igazgató-helyettese osztotta meg tapasztalatait a magyar levéltárosokkal. Észtországban 20 fős személyzet foglalkozik a digitalizálással, ők látják el a nemzeti levéltár és az összes kormányhivatal kiszolgálását. Beszámolt arról, hogy az egyre nagyobb kihívások ellenére - értve ezen a hatalmas kormányzati információs hullámot az adatok biztonságos tárolásának nehézségeit és az ügyfélkapu iránt fokozatosan növekvő állampolgári igényeket - a szféra alulfinanszírozott. Ugyanakkor az utóbbi öt év legfontosabb változásaként jelölte meg a levéltárosok magasabb színvonalú informatikai felkészültségét, és azt a szemléletváltozást, ahogy ma már nem egyszerűen kérelemre történő irat-előkészítésről szól a levéltári munka, hanem az ügyfél „tanításáról" is, aki az informatikai szoftverek használatának elsajátítását követően önállóvá válik. Kiemelte a digitális iratok feldolgozásának bonyolultságát, a több lépcsős informatikai ellenőrzést igénylő minőség-ellenőrzési feladatok fontosságát. Az adatbefogadás felgyorsítása miatt az észt intézmény egy archiválási modult biztosít partnereinek, megkönnyítve az irat leírását. Berthold Konrath, az Osztrák Állami Levéltár digitalizált tartalmakért felelős részlegének vezetője előadta, hogy az ELAK (Elektronischer Akt) 2004 óta elterjedt iratkezelő szoftver Ausztriában, ami mint központi szolgáltatás áll rendelkezésére a hivataloknak, elősegítve a „papírmentes irodát". Az elektronikus iratkezelés további eleme az EDIKAT II (Electronic Data Interchange Formát) adatcsere formátum, amellyel a különböző iratkezelők tudják egymásnak átadni digitális dokumentumaikat, végül az iratértékelést az EAD (Encoded Archivál Description) sémával végzik. Az adatmegőrzés kérdésében létező két eltérő európai megközelítés, azaz az eredeti megőrzésén alapuló emulációs, illetve az állományok újabb formátumban való konvertálását jelentő migrációs megoldás közül nyugati szomszédunk az utóbbi mellett tette le a voksát. Az e-levéltári mechanizmus egyelőre csak szövetségi szinten működik, és még nem születtek meg azok a politikai döntések, amelyek lehetővé tennék a kilenc tartományi levéltár számára a rendszer átvételét. A külföldi vendégek előadásait követően a hazai Elektronikus Levéltár Projekt konzorciumának három tagja adott számot a 2009 óta futó projektről.

2 A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. részéről Tóth Péter hangsúlyozta, hogy a központi nyilvántartó és archiválási háttér létrehozására és a meglévő infrastruktúra fejlesztésére irányuló törekvések csak abban az esetben lehetnek valóban sikeresek, ha a levéltárak nyitottakká válnak a változásra, és általánossá válik az állami szolgáltató szemlélet. Az elengedhetetlen tanulási folyamat bizonyítéka volt, hogy ők maguk is - az alkalmas magyar szoftver-referenciák híján — külföldi példákat vettek igénybe. A projektvezető rövidtávú terveik között ismertette a céldátumot, eszerint 2013. február 28-án éles üzemmódba kerül a magyar elektronikus levéltári rendszer, és abban egy év alatt 100 000 elhelyezett iratra számítanak. Kenyeres István, Budapest Főváros Levéltárának főigazgató-helyettese a legfontosabb feladatok sorában említette a szakmai anyagok kidolgozását, azon belül a levéltári információs rendszerrel (Archivál Information System) szemben támasztott követelmények meghatározását, valamint az adatvagyon felmérését. A 2011-2012-es év mintegy 311 millió forintos eszközbeszerzéseinek eredményeképp kialakították a géptermet, nagy teljesítményű, csúcstechnikát képviselő A/l, A/2-es Zeutschel könyvszkennerekkel, és egy, percenként 600 kép rögzítésére alkalmas mikrofilm szkennerrel is rendelkeznek, valamint folyik a tároló- és mentési kapacitás megteremtése. A programon több mint 20 fő, három munkacsoportban (adatbázis, digitalizált állományok, módszertani) dolgozik. A Magyar Országos Levéltár képviseletében S^atucsek Zoltán megbízott főigazgató-helyettes az Interneten már elérhető projektoldalt mutatta be. Az eleveltar.gov.hu három célcsoportot szólít meg. A kutatók munkáját jelenleg öt adatbázis segíti (pl. külügyminisztériumi repertóriumok, anyakönyvek), ezeknek egy olvan keretrendszert hoztak létre, amely képes befogadni a megyei levéltárak adatbázisait is. Az E-levéltárral, e-kózigazgatással foglalkozó plenáris és szekció-előadások egy része elhangzott a Fiatal Levéltárosok Egyesületének néhány héttel később rendezett tudományos táborában is, amelynek beszámolója szintén olvasható a lapunk e számában. 88