Levéltári Szemle, 62. (2012)
Levéltári Szemle, 62. (2012) 3. szám - HÍREK - DR. VÁRADY ZOLTÁN (Tolna Megyei Levéltár) Beszámoló a Magyar Levéltárosok Egyesülete 2012. évi vándorgyűléséről (Batalka Krisztina - Müller Rolf)
Hírek A másik kutatási segédletben, az online dokumentum gyűjteményben most még csak az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottságának és Osztályának iratai érhetők el, de a jövőben a szolgáltatás bővülni fog. Az irattárosok az internetes oldalon tájékozódhatnak az iratkezelés nemzetközi szabványairól és a téma szakirodalmáról, ugyanezt megtehetik saját szakterületük esetében a levéltárosok, akik számára egy adatfeltöltő felület is rendelkezésre áll. Végül az előadó röviden érintette a márciusban nemzetközi együttműködés eredményeként elstartolt európai levéltári portált (APEX — Archives Portai Europe network of eXcellence'), amelyben a Magyar Országos Levéltár képviseli hazánkat. A konferencia után további szakmai programok álltak a résztvevők rendelkezésére. Az Európai Levéltári Portál workshop keretében - a Magyar Országos Levéltár munkatársai (Szatucsek Zoltán mb. főigazgató-helyettes, valamint Komlósi-Gera Zsófia mb. főosztályvezető és Kenyó Ildikó segédlevéltáros) segítségével — az érdeklődők megismerkedhettek az Európai Levéltári Portál (ELP) létrejöttével, a portál struktúrájának jellemzőivel, valamint az itt található adatokkal (segédletek, digitális tartalmak, levéltár-ismertetők, tematikus gyűjtemények) és keresési lehetőségekkel. A levéltári anyag sokfélesége és a kulturális terület tagállami hatásköre ellenére a levéltári szakma példamutató összefogást mutatott fel, és 2012 elejére nemcsak a portál alap infrastruktúráját teremtette meg, hanem tekintélyes tartalommal bíró szolgáltatást alakított ki, illetőleg lefektette, majd a tartalmak feltöltése során élővé tette az európai adatcsere-szabványt. Ezt követően a Magyar Országos Levéltárnak az APEnet-, majd az APEx-projekthez való csatlakozásáról, ennek menetéről, a projektekben vállalt munkákról értesülhettek a résztvevők. Bemutatták a hazai levéltárak számára a csatlakozással járó előnyöket, valamint lehetőség nyílt a csadakozás lehetőségeinek megismerésére, amelyet gyakorlati bemutatóval kötöttek össze. Itt a résztvevők egy konkrét példán keresztül nyomon követhették a levéltár regisztrációját, valamint a kapcsolati adatok feltöltésének a menetét. A levéltári szabvány workshop keretében a Levéltári Szabványügyi Bizottság nyilvános munkaülésére került sor, melyen részletesen megtárgyalták A Levéltári Leírás Magyar Szabványának első fogalmazásban előterjesztett tervezetét, amely a Levéltári Leírás Nemzetközi Szabványa (ISAD/G) magyar levéltári rendszerhez és a hazai rendezési, segédletkészítési gyakorlathoz történt adaptálásával készült. A bizottság tagjai és az érdeklődők egyaránt számos konkrét javaslatot fűztek a szöveghez, ezek közül azokat, amelyekben egyetértés alakult ki, a bizottság vezetője, Sipos András főosztályvezető (Budapest Főváros Levéltára) építi be a szövegtervezetbe. Az Oral history workshop a Magyarországon több éve működő oral history gyűjteményeket mutatta be. Mark Pittawayről elnevezett saját gyűjteményét Tóth Eszter Zsófia főlevéltáros (Magyar Országos Levéltár), az MTA PSZI gyűjteményét Borgos Anna, Schwartz Gyöngyi és Takács Mária mutatták be. Rácz Attila főosztályvezető-helyettes (Budapest Főváros Levéltára) beszámolt a magániratgyűjtő munkacsoportjukban folyó interjúkészítés módszertanáról. A résztvevők végül Kovács Éva Judit és Csjngel Szilvia jóvoltából megismerkedhettek a 20. század hangja Archívum és Kutatóműhely, illetve a Centropa gyűjteményeivel. Az előadók arra is kitértek beszámolóikban, hogy a digitalizálás hangfelvételek és fényképek esetében miért jelent kihívást a levéltáros társadalomnak Mind a felvételek készítésének módszerei, mind a tárolás módozatai többféle, izgalmas szakmai problémát vetettek fel (például az anonimizálás módozatai, az interjúk publikussá tétele, internetes site-okon való feldolgozása, prezentációs lehetőségei). A szabadidős programot választó kollégák az Opusztaszeri Nemzeti Parkba látogathattak el, illetve szegedi programon vehettek részt. A harmadik nap délelőttjén került sor a szekcióülésekre, ahol a rendezvény fő témájához kapcsolódó aktuális szakmai kérdéseket vitathatták meg a résztvevők. Az idei vándorgyűlésen összesen öt szekcióban folyt a munka, ahol az érdeklődők több mint 20 előadást hallgathattak meg, és több kerekasztal-beszélgetésen vehettek részt. A nemzetközi szekció ülését Sipos András vezette, ahol a cél az volt, hogy a külföldi vendégek és hazai szakemberek a megelőző két nap tapasztalatai alapján cseréljenek eszmét az érintett országok levéltárügyének legaktuálisabb kérdéseiről. Vitaindítóként a szekcióvezető foglalta 89