Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 3. szám - MÉRLEG - Vas megye gazdag történeti múltjából (Márfi Attila)

Mérleg majd Mayer Mór gyáralapító letelepedésének körülményeit, s az általa alapított gyufagyár fejlődésének és működésének fontosabb állomásait mutatja be a századforduló időszakában. Ezután a gyufagyár a 20. századi történetéről, a tulajdonos váltásról, majd a Mayer család a vészkorszakban átélt tragédiájáról kapunk képet. Katona Attila „A ruha arisztokráciája. Izraelita belháború 1893-ból egy kőszegi skandalum apropóján" című szellemes írásában a századforduló vármegyei vezetése és a zsidóság viszonyáról, a zsidóságon belüli ellentmondásokról, az ortodox - neológ vallásetikai szellemi és világi áramlatainak helyi hatásairól értekezett. A második - „Nevezetes családok Vas megyében" - tematikai egységet Dominkovits Péter figyelemreméltó tanulmánya nyitja meg „A Hetésy család a 17. századi Szombathelyen" címmel. Rövid kutatási, módszertani ismertetést követően a szerző a Hetésyek három generációján keresztül mutatja be a család történetét. Először, az első generációs Hetésy János Szombathelyre kerülését, valamint megélhetését bizonyító forrásokat ismertette. Az őt követő Hetésy Pálról a városvezetésben betöltött szerepéről, bírói hivatalviselésének közel két évtizedes időszakának fontosabb eseményeiről, majd pályája utolsó ciklusában az őt ért vádakról, s mellőzéséről 1616ban - rendkívül alapos, részletekben gazdag elemzést olvashatunk. Végül a család harmadik generációját képviselő Hetésy András hivatali karrierjéről kapunk részletes képet, külön kiemelve a Hetésyek városvezetésben betöltött szerepét. Bariska István „Az evangélikus Gombossy Család szétesésének története Kőszegen, a 17-18. század fordulóján" című tanulmányában először Gombossy Dániel kőszegi jelenlétének első hivatalos forrásairól, majd az úgynevezett Gombossy-levelek sajátságos hányattatásáról közöl tanulságos jegyzeteket, majd a családról a sajátságos pályaképet vázol fel. Elsősorban Gombossy Mátyásnak a vármegye és Kőszeg vezető testületeiben viselt tisztségeit ismertette, majd fia, Gombossy Dániel hivatalviselésének, hitéletének és családi életének különös kálváriáját tárja elénk. Ezután Tilcsik György „Adatok Batthyány Lajos szalónaki, tótmaráci és vasdobrai uradalmának 1850-ben készült leltáraiból" című figyelemre méltó elemzése következik a kötetben. A szerző Batthyány Lajos korai pályaképét vázolja fel nagykorúvá válásáig, s az uradalmak (örökségének) átvételéig tartó időszakig. Ennek az időszaknak különös hangsúlyt adott az édesanyjával folytatott hosszú jogvita s az azt követő megegyezés. Erről az örökségről, azaz az eredeti uradalmi anyagból csak szórványadatok maradtak tenn, viszont Batthyány Lajos kivégzése után a zárolt uradalmakról leltárak készültek a Királyi Kamara számára. A szerző elemzi a leltárak keletkezését, szerkezetét, legfontosabb adatait. E birtoktesteknek fontos szerep jutott abban, hogy a hazai ellenzéki mozgalom kiemelkedő alakjaként Batthyány egyben bőkezű támogató is lehessen. Söptei Imre „A megélhetés tudományától a tudományos megélhetésig. A Chernel-család kőszegi, katolikus ágának rövid története" című tanulmányában egy jeles köznemesi család pályaképének felvázolására vállalkozott. írásában bemutatja a Chernelek kőszegi megtelepedését, s a jelentősebb leszármazottak, így Chernel Dávid, Chernel Ferenc és Chernel Elek életpályáját. A tekintélyes forrásanyagra támaszkodó írás végén a szerző röviden összefoglalja a jeles família legfontosabb tevékenységeit korszakok szerint, különös tekintettel a családi vagyon- és birtokgyarapításra. Ezt a tematikai egységet Melega Miklós „Képek a szombathelyi Brenner család életéből, 1850—1920" című tanulmánya zárja. A város egyik legjelentősebb polgárcsaládjának előtörténetét elemezve kiemeli a család jobbágyszármazását, akik a Batthyány birtokról kerültek a vasi megyeszékhelyre. Ezt követően a szombathelyi ág egyik tagjának, Brenner (IV.) János letelepedésének és építészi munkásságának főbb állomásait ismerteti, majd röviden bemutatja üzleti vállalkozásait és hivatalviselését, ami a város és a vármegye vezetésében egyaránt jelentősnek mondható. Hat gyermeke közül három fiúnak szintén fontos szerep jutott Szombathely történetében. Brenner Vilmos Budapestre kerülése után is sokat fáradozott Szombathely érdekeit képviselve, aminek fontosabb eseményeiről olvashatunk. A másik két Brenner fiú János (V.) és Tóbiás - 1902 és 1914 között Szombathely polgármestere volt — vállalkozásairól és közéleti tevékenységéről szintén árnyalt képet kapunk. A harmadik önálló fejezet a „Személyes viták és közösségi konfliktusok Vas megyében a 16-20. században" címet kapta. Elsőként Bariska István „Három jobbágyfalu - Gencs, Ludad és 70