Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - KÁLNOKI KIS TAMÁS: Kilencven éve született a papír-, a mértékek- és mesterségek magyar krónikása: Bogdán István, a történelemtudomány doktora

Káinoki Kis Tamás ról, amelyeket nem emberkéz alkotott, mérhetetlenek, mégis az élet alapját, létünk fundamentumát képezik, és égi magasságokba vezetnek fel.

2

1 Olyan ember volt, aki laikusként bemerészkedett a hittudomány területére. Létezésének koordinátái között „bizonytalankodva" (neves elődök névtelen utódaként, mert — mint megállapította — a bölcselőket mindenkor ugyanazok a problémák foglalkoztatták, amelyekkel elődeik küszködtek) érteni akarta a világot és hatni rá.

2

2 Arra tett kísérletet, hogy az Isten létét/fogalmát és az isteni tervet úgy interpretálja, hogy az a hagyományos (keresztény) kategóriákat elutasító ember számára létértelmezési rendszerként, világnézetként érthető, befogadható, cselekedet orientáló és életvezetési lehetőséget kínáló norma legyen. Azt akarta a világ tudomására hozni, hogy a hívő ember nem korszerűtlen ember. Éppen ellenkezőleg. Az egyház pedig a maga sajátos eszközeivel abban segíti a hívő embert, hogy a Földtől/földtől (kis- és nagybetűvel), amelyhez élete ezer szállal kötődik (tapasztalati lét) elrugaszkodhassék. Úgy, hogy ki-ki a maga intelligencia, illetve ismeret szintjén jusson hozzá a végső dolgok megértéséhez. Szükség szerint olyan formán, ahogy a Biblia pauperum juttatta el az írástudatlanokhoz az Evangélium üzenetét egykor. Vagy másként, korszerűbben. S Bogdán István ezt kínálja az olvasóinak. Abból indult ki, hogy aki gondolkodik, az tudja, hogy van valami, amit nem tud(hat), és mégsem nyugszik bele az ismeretlen megismerhetetienségébe. Mintha annak homályos emléke élne benne, hogy valamikor mindent tudott. Ezen homályos emlékre és az időközben összehordott tapasztalat/ismeretmennyiségre alapozva építette fel a maga lét (létfokozat/létszint) struktúráját. Hogy mi minden által válik teljessé, folytonossá, ésszerűvé az egyébként négyléptékű létstruktúra, arra megint csak nem térhetünk ki, mint ahogyan arra sem, hogy ezzel összefüggésben milyen törvényszerűségek működése által realizálódik szerinte a történelem, az emberiség élete. Egy biztos, hogy bonyolultabb és reményteljesebb is a lét, az (emberi) élet, mint gondolnánk, hétköznapjaink semmire sem elegendő 24 óráján átszáguldva. Ezért érdemes — a papír évében vagy máskor - akár többször is végigolvasni, -gondolni Bogdán István elmélkedéseit a végső dolgokról, a történelem törvényszerűségeiről, hívőnek és/vagy hitedennek. A R*y ultimae — Lex históriáé végén jegyzetnek nevezett ajánlott irodalom található, s mint Bogdán István írja, az itt felsorakoztatott szerzők pro vagy kontra hatottak nézete kialakulására. A 30 ismert név történelmi korszakok meghatározó gondolkodói: Platón, S\t. Ágoston, Aquinói Tamás, Newton, Kierkegard, Heidegger, Heisenbetg, P/ank, Teilhard du Chardin stb. Feltűnő azonban, hogy az alapmű, a Biblia, a Szentírás nem lelhető fel közöttük. Hogy véledenül-e vagy szándékosan maradt ki a felsorolásból, arra — ha nem tévedünk nagyot - egész teóriát lehetne alapozni, építeni. RÁTH MÁTYÁS EVANGÉLIKUS GYŰJTEMÉNY A győri Ráth Mátyás Evangélikus Gyűjtemény élére 2012. július elsejével a levéltáros végzettséggel rendelkező VILÁGI DÁVIDOT nevezték ki vezetővé. Ennek levéltára mellett a könyvtáriés a múzeumi gyűjtemény kezelését is rábízták. Az egyház kezdeményezte, hogy a levéltár megkapja a nyilvános magánlevéltári státuszt. 2

1 BOGDÁN ISTVÁN: Res ultimat. Lex históriáé. Szent István Társulat, Bp., 1999. 92 p. 2

2 Uo. 28. 66