Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - KÁLNOKI KIS TAMÁS: Kilencven éve született a papír-, a mértékek- és mesterségek magyar krónikása: Bogdán István, a történelemtudomány doktora

Kilencven éve született Bogdán István. [...] Mindent összefoglalva, szerkőnek a témát befejező utolsó kötetéhez az egészet lezáró csodálatos teljesítményéhez cs

a^ gratulálni tudunk, őszinte elismerésünketfejezj'e ki. Aki valamennyi ideig együtt dolgozott velük az Országos Levéltárban, s ismerte kettejük karakterét és viszonyát, az tudja, hogy vezető és beosztottja között nem volt mindig felhőtlen a viszony. Elismerték ugyan egymás kvalitásait, szemléletük azonban jócskán különbözött egymástól, különösen a levéltár hivatását, funkcionáltatását illetően, de másban is. Voltak tehát nehéz, nagyon nehéz időszakai együttmunkálkodásuknak. Öreg korukra azonban túltették magukat a történteken, nézetkülönbözőségeiken és érdeklődő tisztelettel (hogy ne mondjuk, megbocsátó szeretettel) váltottak egymással szót, ha összefutottak. A harcot — esetükben - békévé oldotta az emlékezés. Az 1980-as évek elején, egyik pihentető beszélgetésünk alkalmával tudós kollégám említette, hogy meséket ír(t). Más alkalommal pedig arról beszélt, hogy létértelmezését (filozófiaiteológiai értekezését) szívesen átadná nekem betekintésre, olvasgatásra, ha elviselem, mert logikája vagy egy-két megállapítása engem talán érdekelni fog. Kíváncsi voltam mindkettőre, bár azokban az években a minimálisnál is kevesebb magánidővel rendelkeztem. A meséket hozta hamarabb. S mondta mindjárt, hogy ezek nem kimondottan gyermekek számára íródtak ugyan, de ők is érteni fogják, ha felolvassák nekik vagy maguk elolvassák. Tetszettek a fabulák. Mondtam neki, hogy szellemesek, fordulatosak és tanulságosak a történetei. Nyelvezetük, hangulatuk „mesés". Kérdeztem, hogy tervezi-e kiadásukat. Legyintett. Próbálkozott vele, de nem kell senkinek. Közel két évtizeddel később, 1999-ben örömmel vettem a hírt, hogy a Szent István Társulat nyilvánosságra segítette őket. Mert a mese, ahogy az általa illusztrált, míves kis kötet elöljáró beszédében megfogalmazta: valószerű és a valószerűtlen olyan ötvözete, amelyik a képzelet világából fakad, a világnak pedig nincsenek határai, itt minden lehetséges, még akkor is, ha a képzelet szabad szárnyalásának a területe sűrűn megrakott a hétköznapi valóság tenyeres-talpas elemeivel..." Nos, az ostobaság reprodukciós sebességének leírása, amelyhez képest az influenza vírus szaporodásának irama csak a csiga mozgássebességéhez hasonlítható, viszonyítható, meseként ugyanolyan veszélyesnek találtatott, mint egy tényfeltáró szociográfia hajdanán. Mert a mese azt sugallja, hogy véletlenül vagy hiúságunk okán egyszer szembesülni fogunk, szembesülnünk kell tükörképünkkel. S nem biztos, hogy a látvány elnyeri tetszésünket. S akkor az Isten óvjon attól, hogy úgy tegyünk, mint Eszenincs királyfi. Hogy ő mit tett, azt fantáziájukra bízom, s most csak annyit árulok el, hogy „azóta sok ezer Eszenincs királyka uralkodik eszesevolt udvaroncaival szerteszét, és palotájuk ajtaját ma már nem csak alabárdos, hanem ultrahang- és infrajényzár őrzi gondosan, hogy oda az értelem be ne mehessen soha,"

1

8 í'üllentő kalandozásai Hazugságországban

v

) erősen hajaznak Ora'ell 1984-étiek

1" történéseire. Pedig még nem volt 1984, amikor a mesét Bogdán papírra vetette, azaz még magyarul nem olvashatott az övéhez kísértetiesen hasonlatos híres-hírhedt Orwell-i világról. Csak annak domesztikált, létező honi mutációjában élt. Bár szerencséjére neki nem kellett végigjárnia Winston Smith hátborzongató életútját. Az pedig csak a véletlen műve vagy

1 maga a csoda, hogy a szocializmusból a kapitalizmusba való átmenet ideje alatt mesekönyve megjelenhetett. Mert Füllentő esete Hazugságország hazugság hegyei között, Orwell 1984-ének Óceániája, csak Smith története 16 éven felülieknek, Füllentőé pedig (nagykorú felügyelete mellett) 12 éves korig, és a gyengébb idegzetűeknek ajánlott olvasmány, ugyanarról. Bogdán István hívő katolikus volt. Bár vallásossága magánügy-, s nem is biztos, hogy helyénvaló említést tennem róla, de egyik munkájának kései közreadása mégis felmentést ad(hat) számomra a vétség elkövetése alól. E mű arról számol be, hogy mit gondolt a végső dolgok felől, azok1

7 EMBI-R GYŐZŐ: Lektori vélemény Bogcián István: Magyarország/ tlr-, térfogat-, súly és darabmértékek 1874-ig c. művéről. Bp., 1987. okt[óber] 22. 7 p. = Bogdán István hagyatéka. Dossziészám: 295. 1

8 BOGDÁN ISTVÁN: Mese mindenkinek. (Eszenincs királyfi.) Szent István Társulat. Bp., 1999. 10-15. 1

9 Uo. (Hazugságország). 84—115. 3

1 ORWKLI., OKORGK: 1984. Európa Könyvkiadó. Bp., 2008 65