Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - GAÁLNÉ BARCS ESZTER: Igazságszolgáltatásból jogszolgáltatás. A bírósági szervezet átalakításának hatása Pest megyére 1945 után

Gaálné Barcs Eszter kimerítő tájékoztatásban részesítem a szakmai részben, majd szigorúan szakmai vonatkozásban a politikai részben s utána a Pártjelenlevő vezetőségi tagja kimerítő politikai oktatást nyújt az ülnököknek és megmutatja nekik a politika, illetve osztályharc és az igazságszolgáltatás közti összefüggéseket. Unnék eredményeként a konkrét ügy tárgyalása előtt már az ülnökök is általában ismerik azokat a szempontokat, melyeket a szakbírónak ismernie kell.

v> Még ilyen alapos felkészítés mellett is adódtak azonban problémák. 1950 októberében a Pestvidéki Törvényszék elnöke „a szocialista munkaerkölcs szabályait sértő" ülnökökről számolt be az igazságügy-miniszternek.

4

0 Jelenlétükre termények elszámolásával kapcsolatos bűnügyben lett volna szükség. A tárgyalást végül csak késedelmesen, más tanácsból átengedett ülnökök segítségével lehetett lebonyolítani, mert az értesítettek közül csupán egy jelent meg a bíróságon. A későbbiekben is több ízben előfordult, hogy a büntető ügyek továbbvitele hónapokon át húzódott, mivel az ülnökökkel való aláíratás különböző akadályokba ütközött. 1952. január 2-án a minisztérium ezért leiratban utasította a megyei bíróságok és járásbíróságok elnökeit, hogy a tárgyalási jegyzőkönyveket és ítéleteket az előírt határidőre foglalják írásba, és amennyiben az aláírás nem lehetséges, akkor a tanácsvezető bíró helyettük is tegye meg.

4

1 Rövid időn belül több megoldás is született a rendszernek megfelelő bírák és ügyészek képzésére. Érettségivel nem rendelkező népi kollégistákkal töltötték fel a joghallgatók sorait, „akikről remélhették, hogy kötődésük az új rendszerhezfeltétlen lesz''4

2 A meghatározó lépés azonban 1949ben a 4181/1949. (VIII. 6.) sz. Kormányrendelettel

4

3 a Büntetőbírói és Allamügyészi Akadémia létrehozása volt.

4

4 Az igazságügy-miniszter felügyelete alatt működő intézményben, az egyéves tanfolyam keretében kiemelt szerepet kapott a Szovjetunió jogrendszerének és a népi demokráciák jogfejlődésének, a marxizmus-leninizmus alapvető elvi kérdéseinek tanulmányozása. A felvételnél döntően az üzemi, vagy kerületi pártszervezetek, illetőleg az Országos Káderosztály, a DISZ vagy más tömegszervezetek által kiadott javaslatok és a jelentkezőről készített jellemzésük számított, és nem az iskolai előképzettség.

4

5 A Pest Megyei Bíróságon 1951 nyarától elnökként tevékenykedő Zalka Károly, a - '90'-es években - vele készített interjú során megemlékezett egy sofőr alapképzettségű, kitűnő értelmi képességgel rendelkező Akadémiát végzett bíráról, aki az egyik pártbizottság politikai munkatársa volt korábban.

4

6 A szociális összetétel vagyis a minél nagyobb arányú munkás jelenlét - figyelembevétele mellett hangsúlyt fektettek a női káderek képzésére is.

4

7 Az ülnökök egy része is élt ezzel az előrelépési lehetőséggel.

4

8 Mivel a jogi egyetemet végzettektől megvonták a doktori címet,

4

9 a továbbiakban: nehezen lehetett különbséget tenni az egyetemet és az akadémiát végzett, ún. „gyorstalpalós"

5

0 bírák között. 3

9 PML XXV. 1-a—3. 4. d. 1951.E1.I.A. 52/7/4. - A bíróság működéséről szóló időszakos jelentések felterjesztése. 1951. április 2. 4

0 PML XXV. 1—a—2. 1. d. 0079/1950. - Az 1949: XI. t.c. alapján működő ülnökök sérelmes eljárása. 1950. október 19. 4

1 PML XXV. 23—a. Ráckevei Járásbíróság iratai - Elnöki iratok. (1924-) 1945-1957 2815/A-208/1/1951.I.M.I1I/1. 4

2 ZLINSZKY, 2005.14. 4

3 A Magyar Köztársaság kormányának 4181/1949 (163) Korm. számú rendelete Büntető Bírói és Államügyészi Akadémia létesítése tárgyában. Magyar Közlöny. Rendeletek Tára. 163. szám 1276. 4

4 1950-től a 265/1950. (XI. 4.) MT határozattal az addig is inkább elterjedt Bírói és Államügyészi Akadémia nevet tették hivatalossá. Használatos volt emellett a Bírói és Ügyészi Akadémia megnevezés is. 1954-ig működött az intézmény, az 50/1954. (VIII. 1.) MT számú rendelettel szüntették meg. NAGY, 2003; ZlNNER, 2005. 439. 4

5 MOLM-KS 276. f. 96. cs. 6. ő. e. (Közli KOSZTRICZ, 2001; NAGY, 2003.) 4

6 GRÁD, 1991.25. 4

7 1952-ben azonban még mindig a 30-35%-os kívánt arány alatti volt a létszámuk. MOLM-KS 276. f. 96. cs. 6. ő. e. Feljegyzés az Igazságügy-minisztérium Személyzeti Osztályának vezetőjétől. 1952. október 13. (Közli KOSZTRICZ, 2001.)' 4

8 PML XXV. 1-a—2. 20. d. 1953. Biz. 99/77. szám - Jelentés a Pest Megyei Bíróság munkájáról. 1953. június 22. 4

9 Az okleveles jogász megnevezést használhatták ettől kezdve. SZABÓ, 2006. 224. 5

0 A kifejezést Kahler Frigyes használta. 38