Levéltári Szemle, 62. (2012)
Levéltári Szemle, 62. (2012) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - GAÁLNÉ BARCS ESZTER: Igazságszolgáltatásból jogszolgáltatás. A bírósági szervezet átalakításának hatása Pest megyére 1945 után
/ga ágs£0 /'gá1ta tás ból jogs^o IgáItatatás Gaál József az Igazságügy-minisztérium Személyzeti Osztályának 3 1 vezetője 1951. december 27-én utasítást küldött a megyei bíróságok elnökeinek a Bírói és Allamügyészi Akadémiát végzett bírák és államügyészek, az akadémisták 5 2 munkába állításával és foglalkoztatásával kapcsolatban. A körlevélben - amely fennmaradt a Pest Megyei Bíróság elnökének irattárában is — az osztályvezető felhívta a vezetők figyelmét arra, hogy személyes ügyüknek tekintsék az új bírák munkahelyükre történő bevezetését és gondoskodjanak a pártbizottságokkal és a helyi tanácsokkal való kapcsolatfelvételükről. 5 3 Szakmai vezetésüket a közvetlen vezetőkre, az ún. instruktorokra bízták, akiket ebben a személyügyi megbízott 5 4 és a szakoktatási felelős 5 5 is támogatott. Az Akadémiát végzett bírák egy hónapra a megyei bírósági tanácsokhoz kerültek, a többi bírák és államügyészek képzésébe azonban nem vettek részt. Az osztályvezető körlevelében utalt arra, hogy az akadémisták megjelenése feszültséget válthat ki, és szembekerülhetnek a régi és az új bírák. Az utasítás befejezése egyértelműen megfogalmazta, hogy mi az új rendszer számára elfogadható bírói magatartás: „a kádereket nem a régi és új voltuk, hanem munkájuk alapján bíráljuk el, aszerint, hogy mennyiben teszik magukévá célkitűzéseinket és hogyan hajtják végre a Párt és a kormányhatározatokat. " 5 6 Vida Ferenc 5 1 1953-ban kelt körlevele még részletesebben ismerteti az akadémisták foglalkoztatása terén szükséges teendőket. A bíróságok vezetőinek -a káderjellemzések ismeretében — a személyügyi megbízott, és szakoktatási felelős segítségével kellett kijelölniük a megbízható instruktorokat. Vida az elnök feladataként határozta meg, hogy tájékoztassa az új bírákat „a terület társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális viszonyairól, a fontosabb ipari és mezőgazdasági üzemekről, a lakosság politikai és osztály összetételéről és mindezekből az igazságügyi szervekre háruló legfontosabb feladatokról.., továbbá „a leggyakrabban előforduló bűncselekményekről és azok megjelenési formáiról'"* 1953ban a korábbitól eltérően már nem a megyéhez, hanem járásbírósági ügybeosztásba rendelték az új bírákat, s ezért az instruktornak is járásbírának kellett lennie. A káderekkel egyéni foglalkozást kellett folytatniuk, melynek tapasztalatait kádernaplóban összegezték. Az akadémistának meg kellett ismernie a bíróság belső adminisztrációjának működését az iktatástól az irattározásig. Az osztályvezető arról is rendelkezett, hogy az első hét végén már 1 -2 egyszerűbb ügyben az új bíró vezesse a tárgyalást. Az ügyészségi kirendeltség vezetőjével történt megbeszélés alapján biztosítani kellett, hogy az Akadémián tanult bíró tárgyalásain az az ügyész képviselje a vádat, aki „olyan szakmai és politikai felkészültséggel rendelkezik, hogy a tárgyaló bírót feladatai ellátásában támogatni tudja". Vida részletes havi jelentést kért a megyei elnököktől az új káderekkel való foglalkozás tapasztalatairól és a velük kapcsolatos minden fontosabb eseményről. 5 9 5 1 Az Igazságügy-minisztérium Személyzeti Főosztálya alá tartozó Személyzeti Osztály feladata volt többek között „az igazságügyi kádermunka irányítása, foglalkozás igazságügyi alkalmazottakkal, gondoskodás az igazságügyi dolgozók megfelelő kiválasztásáról, elosztásáról és fejlődésük elősegítéséről. Az utánpótlás megszervezése." PML XXV—23—a. sz. n. - Az igazságügy miniszter 114/3/1953.1.M. 1/1. számú utasítása az Igazságügy-minisztérium ideiglenes szervezetéről; PML XXV-23—a. 1951. E1.I.A.27. (hiv. sz.: 2021/69/1951.I.M.Ig.csop.szám) - Szervezeti változások az Igazságügy-minisztériumban. 5 2 Akadémiás elnevezéssel is találkozhatunk. GRÁD, 1991. 25. 5 3 PML XXV. 1 -a-2. 21. d. 114/1/1951 — Bírói és Allamügyészi Akadémiát végzett bírák és államügyészek munkába állítása és foglalkoztatása. 5 4 A bíróságon dolgozó személyügyi megbízott feladata volt a jogászkáderek jellemző tulajdonságainak feltérképezése, emellett a párt- vagy társadalmi munkát nem vagy alig végző káderek aktivizálása is. 5 5 A szakoktatási felelős munkája a szakmai és ideológiai hiányokat hivatott pótolni. 5 6PML XXV. 1-a—2. 21. d. 114/1/1951 — Bírói és Allamügyészi Akadémiát végzett bírák és államügyészek munkába állítása és foglalkoztatása. 1951. december 27. 5 7 A hírhedt vérbíró ekkor az Igazságügy-minisztérium Bírósági Főosztálya alá tartozó Bírósági Felügyeleti Osztály vezetője volt. Az osztály feladata a bíróságok szervezési, ügyviteli és felügyeleti ügyeinek intézése, működésük ellenőrzése, az ügyvédekkel és közjegyzőkkel kapcsolatos felügyelet ellátása, polgári ügy ekben rendkívüli perorvoslatok benyújtása, irányelvek és elvi döntések kezdeményezése volt. PML XXV-23-a. 1951. E1.I.A.27. (hiv. sz.: 2021/69/1951.1.M.Ig.csopszám) — Szervezeti változások az Igazságügy-minisztériumban. 1951. január 27. 5 8 PML XXV. l-a-2. 21. d. 1953. Biz. 114/4. - Akadémiát végzett új bírák foglalkoztatása. 1953. április 22. 5 9 1953. október 2-án megszüntette a havi általános jelentési kötelezettséget. Ezután csupán a rendkívüli eseményekkel kapcsolatos tájékoztatást írta elő. 39
