Levéltári Szemle, 62. (2012)
Levéltári Szemle, 62. (2012) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - GAÁLNÉ BARCS ESZTER: Igazságszolgáltatásból jogszolgáltatás. A bírósági szervezet átalakításának hatása Pest megyére 1945 után
Igazságszolgáltatásból jogsz<> Igá11atatás nyesült. A kialakuló új hatalomnak nem megfelelő ítélkező fórumokat egyszerűen kiemelték a rendszerből, egyes újakat pedig létrehoztak. A szervezeti változtatások önmagukban nem jelentettek túl sokat, a cél eléréséhez sort kellett keríteni a személyi átalakításokra is. A bíráskodásban résztvevő személyek Rákosi az 1949-ben megjelent „Építjük a nép országát" című kötetben kiemelte, hogy szükséges a munkások és a parasztok bevonása a bíróságok munkájába. Ennek a többször is hangoztatott célnak állomásairól olvashatunk a bíráskodásban résztvevő személyek vizsgálata során. Már 1945-ben rendeletet alkottak a bírák eddigi - az 1869. évi IV. törvénycikkel megteremtett — függetlenségének a fokozatos megszüntetéséről. Az 538/1945. (III.24.) ME sz. rendelet ugyanis kinyilvánította, hogy az ítélőbíró meggyőződésből politikai pártnak vagy szervezetnek tagja lehet. 2 9 A fokozatosság elve érhető tetten abban, hogy ekkor még tiltja a rendelet, hogy a bíró a pártban, vagy a szervezetben tisztséget, megbízatást vállaljon és a népgyűlésen sem szólalhatott fel; a tagság engedélyezése azonban már önmagában a függetlenség csorbítójává vált. Az előző fejezetben már említett 1948. évi törvénnyel és a B listázással 3 0 több hullámban végrehajtott elbocsátások nyomán lehetőség nyílt a bírák cseréjére és új káderekkel való helyettesítésükre. 3 1 Az 1949. évi 9. számú törvényerejű rendelet hatályon kívül helyezte a bíráknak a politikai pártokban és szakszervezetek működésében való részvételére vonatkozó tilalmat. 3 2 Jól látható tehát, hogy hogyan próbálta teljes befolyása alá vonni a rendszer az igazságszolgáltatást. Ez utóbbit szolgálta az alkotmány azon rendelkezése is, hogy a bírói tisztségeket választáshoz kötötte, és a megválasztott bírák visszahívhatókká váltak. A bírákat a megfelelő szintű tanácsok testületei választották az igazságügy-miniszter jelölése alapján. 3 3 A Legfelsőbb Bíróság elnökét, bíróit - és amíg fennállt — a felsőbíróságok elnökeit - az országgyűlés választotta. 3 4 Az ismertetett Rákosi-féle elképzelés megvalósítását az 1947-től az uzsorabírósági különtanácsoknál tevékenykedő munkásbírák mellett a büntetőbírákkal azonos jogú ülnökök jelentették. Az 1949. évi XI. törvény a büntetőbíráskodás egész területén bevezette a népi ülnökök alkalmazását. Ahhoz, hogy valaki a „nép jogi képesítéssel mm rendelkező képviselői" közé kerülhessen pusztán magyar állampolgárságúnak, az ítélőbírói tisztség elnyeréséhez szükséges korúnak 3 5 és országgyűlési képviselői választójoggal rendelkezőnek kellett lennie. 3 6 Az ülnökök oktatásának helyszíne a heti ülnökaktíva volt, amelyen a heti ítélkezés anyagából beszéltek meg néhány kiemelt bűncselekménycsoportot. 3 7 A Pest Megyei Bíróság munkaterveiben visszatérő momentum, hogy az elnök kiemelt fontosságúnak tartotta a személyes kapcsolatot az ülnökökkel. 3 8 Az ülnökök bírói működésük megkezdésekor esküt tettek a bíróság elnöke előtt. Erre az eseményre utal a Nagykátai Járásbíróság elnökének egyik időszakos jelentése: „én az ülnököket 2 9 Rendelet a közszolgálati alkalmazottak politikai párt, vagy szakszervezet működésében való részvételéről. Magyar Közlöny 1945. 11. szám 3 0 Már az igazolási eljárásokkal elkezdődött az apparátus direkt átalakítása, ez azonban csak minimális változtatásokkal járt. A B listázás eredményeképpen viszont minden hatodik embert elbocsátottak az igazságügyi apparátusból. S/.AKÁCS-ZlNNER; 1997. 150., ZlNNER, 1997. 60. 3 1 A háború előtti igazságügyi apparátushoz képest 16,3%-kal, a világháborút követően kialakult igazságügyi struktúrához képest pedig 18,8%-kal voltak kevesebben a fordulat évének végén. ZlNNER, 1991. 11. 3 2 A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1949. évi 9. számú törvényerejű rendelete az igazságügyi szervezet átalakítása tárgyában. Magyar Közlöny. Törvények és törvényerejű rendeletek tára. 1949. 215—22. szám 13—14. 3 3 A járásbíróság (városi, városi kerületi) bíráit a járási tanács, megyei (fővárosi) bíróság bíráit a megyei tanács választotta. 3 4 FŰRÉSZ, 1973. 42. 3 5 Betöltött 23. életév volt szükséges. 3 6 1949. évi XI: törvény a népnek a büntető igazságszolgáltatásban való részvételéről és a fellebbvitel egyszerűsítéséről. http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=8356 |letöltés ideje: 2011. március 14.] 3 7 PML XXV. l-a-2. 20. d. 1953.Biz.99/77. szám -Jelentés a Pest Megyei Bíróság munkájáról. 1953. június 22. 3 8 PML XXV. l-a-3. 2. d. 1952. El.I.A.4/13. - Az 1952. évi I. tervnegyedre készített munkaterv. 1952. január 8. 37
