Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - GAÁLNÉ BARCS ESZTER: Igazságszolgáltatásból jogszolgáltatás. A bírósági szervezet átalakításának hatása Pest megyére 1945 után

Gaálné Barcs Eszter a megyei bíróság bűnvádi eljárásába tartoztak, a többi ügyet pedig a járásbíróság hatáskörébe sorolta. Az alkotmányban megnevezett megyei bíróságok, így a Pest megyei is, a 177.000/1950 (XII.10) I.M. számú rendeletet követően 1951. január 1-jei hatállyal alakultak meg.

2

1 Ez a Molnár Erik igazságügy-miniszter által kiadott jogszabály az 1950. évi 7. törvényerejű rendelet felhatalmazása alapján új szervezeti és területi beosztást határozott meg.

2

2 A Pest Megyei Bíróság — amely a Pestvidéki Törvényszék és a Pestvidéki Államügyészség összeolvasztásából jött létre — illetékességét az 1950-es megyerendezést követő Pest megyére állapította meg. Az új megyei szerv kilenc járásbíróságot irányított, illetve ellátta felügyeletét.

2

3 A járásbíróságoknál tervszerű és esetenkénti vizsgálatot tartott, segítette azok operatív tevékenységét is. Negyedévenként munkaterveket és beszámolókat kellett küldenie az Igazságügy-minisztériumba. A megyei bíróság fellebbezési tanácsai is irányították a járásbíróságokat. Dr. Farkas Károly, az Igazságügyminisztérium f elügyeleti Osztályának

2

4 vezetője 1951. április 24-én kelt leiratában a megyei bírósági elnökök központi feladataként az ellenőrzést jelölte meg.

2

5 A sikeres vezetői munkát a hatékony ellenőrzés jelentette ettől kezdve, különösen a tervteljesítés és a jogszabályok (minisztériumi utasítások) végrehajtása vonatkozásában. Az átalakított szervezet azonban nem volt elegendő, külső megjelenésében is demonstrálni kívánták az igazságszolgáltatás újjászervezését. Ries István igazságügy-miniszter 1950. április 21én kelt bizalmas iratában a bírósági tárgyalótermek dekorálásához adott irányelvet.

2

6 A kellemetlen tapasztalatok miatt a miniszter elrendelte, hogy a bíróságok tárgyalótermeiben a hivatali, leltározott tárgyakon kívül más berendezés ne legyen a későbbiekben. Továbbra is használni engedte viszont a Népköztársaság címerét és egyes vezetők (legyen az magyar, vagy más nemzetiségű) képét. A pártállam mindenhatósága tehát már a bírósági tárgyalók külsejében is kifejeződött. A kivitelezéshez a bíróságok segítséget is kaptak. Példaként említhető a Kispesti Járásbíróság, amit a helyi pártszervezet látott el dekorációval.

2

7 A Ceglédi Járásbíróság elnöke a megyei bíróság vezetőjének írt jelentésében a járásbíróság folyosóinak, illetve lépcsőházának egyszerű, de ízlésesként értékelt díszítése kapcsán a következő kijelentést tette: „így most már nemcsak az ítélkezés érdemében, hanem külsőleg is megnyilvánul az, hogy a% épületben szocialista bíráskodás és szocialista munkaverseny folyik ",

2

8 Az 1945 és 1950 között megalkotott különböző szintű jogszabályokkal tehát megvalósult az igazságszolgáltatás - szovjet mintán alapuló - átalakítása. Létrejött az államszocializmusra jellemző háromszintű bíráskodás, valamint a hivatásos bírákból és népi ülnökökből álló tanácsok ítélkezési gyakorlata. A társasbíráskodás elve így ettől kezdve minden szinten kötelezően érvéAz igazságügy-miniszter 177.000/1950 (XII. 10.) I.M. számú rendelete a törvénykezési területbeosztás tárgyában. Aí«gyar Közöny. Magyar Népköztársaság hivatalos lapja. Miniszteri rendeletek. 202. szám 1603-1609. — 1950. évi 7. törvényerejű rendelet egyes megyei bíróságok és járásbíróságok megszüntetéséről, székhelyük és területük megváltoztatásáról, valamint új megyei bíróságok és járásbíróságok felállításáról szólt. 2

3 Ezek a következők voltak területi illetékességük megnevezésével^ Ceglédi Járásbíróság (Ceglédi járás), Cegléd város, és Nagykőrös), a Gödöllői Járásbíróság (a Gödöllői és az Aszódi járás), a Monori Járásbíróság (Monori járás), a Nagykátai Járásbíróság (Nagykátai járás), az Ocsai Járásbíróság (1952-től Dabasi Járásbíróság) (Dabasi járás), a Pestvidéki látásbíróság (Budai járás), a Ráckevei járásbíróság (Ráckevei járás), a Szentendrei Járásbíróság (Szentendrei járás és Szentendre város), a Váci Járásbíróság (a Váci és a Szobi járás és Vác város). 2

4 Az osztály feladata a bíróságok szervezési, ügyviteli és felügyelen ügyeinek intézése, működésük ellenőrzése, az ügyvédekkel és közjegyzőkkel kapcsolatos felügyelet ellátása, polgári ügyekben rendkívüli peron oslatok benyújtása, irányelvek és elvi döntések kezdeményezése volt. PML XXV-23-a. 1951. E1.I.A.27 (hiv. sz.i 2021/69/1951.1.M.Ig.csop.szám) — Szervezeti változások az Igazságügy-minisztériumban. 1951. január 27. - PML XXV. l-a-2. 1. d. 1/3/1950. (hiv. sz.t 2812/A/22/64-1951.1. III.l.) - Intézkedés az ellenőrzés megjavítása tárgyában. 1951. április 24. PML XXV. l-a-2. 1. d, 33/1950. (hiv. sz.t 047/1950.) - Bírósági tárgyalótelmek dekorálása. 1950. április 21. PML XXV. l-a-2.1. d. 1950. Biz. 30. szám - A Kispesti Járásbíróság időszaki felügyeleti vizsgálata. 1950. április 12. PMI. XXV. l-n-3. 4. d. 1951. El. 111. A. 81/4—29. szám - A Ceglédi Járásbíróság 1951. harmadik tervnegyedévi működéséről szóló jelentés, 1951. október 8. 36