Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - GAÁLNÉ BARCS ESZTER: Igazságszolgáltatásból jogszolgáltatás. A bírósági szervezet átalakításának hatása Pest megyére 1945 után

1 gaágsIgá11atásból jogszolgáltatatás vényalkotók biztosítottnak vélték a dolgozó nép felfogásának és meggyőződésének érvényesülését.

1

1 A „nemhivatásos bírák" a társadalom véleményét, bírálatát, igazságérzetét jelenítették meg.

1

2 Az említett jogszabály másik fontos rendelkezése, hogy megteremtette az egyszerűsített, egyfokú fellebbezést, megszüntetve ezzel a korábbi többlépcsős fellebbezést. Az 1949. évi II. törvénnyel két újabb dualizmuskori különbíróságot szüntettek meg: a Közigazgatási Bíróságot

1

3 és a Hatásköri Bíróságot

1

4 ,,A Közigazgatási híróság felszámolásával lényegében a végrehajtó hatalom bírói ellenőrzését szüntették meg. "

h Az első magyar írott alkotmányban, a sztálini alkotmányként elhíresült 1949. évi XX. törvénycikk VI. fejezetében már egy radikálisan átalakított bírói szervezet szerepel. A kartális alkotmány alapelvként rögzítette, hogy az igazságszolgáltatás bírói monopólium.

1

6 A következő ún. rendes ítélkező fórumokat sorolja fel az alaptörvény: a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságát, a Kúria utódaként; a felsőbíróságokat, az egykori ítélőtáblák helyett. Rendes bíróságok voltak emellett a megyei bíróságok, melyek a törvényszékek elnevezést váltották fel. Egyedül az egyébként fennmaradó járásbíróságokat hagyták meg változatlan névvel. Egy év múlva azonban az 1950. évi IV. törvénnyel

1

7 a pártállam végleg leszámolt a régi rendszer utolsó maradványával: az ítélőtáblákból létrehozott felsőbíróságokkal.

1

8 Megszüntetésének elsődleges indokául a tanácsrendszer területi beosztásával való összeegyeztethetetlenségét jelölték meg. Mindemellett jelenlétüket az egyfokú fellebbvitel bevezetése is szükségtelenné tette, fennállásukat pedig „bírói igazgatási és ítélkezési szempontból" károsnak minősítették.

1

9 Az elnevezésen túl az összetétel is megváltozott: a törvénycikk a korábban hozott - fentebb már ismertetett — jogszabályhoz hasonlóan ismételten deklarálta, hogy a hivatásos bírák mellett népi ülnökökből alakított tanácsokban ítélkeznek a bíróságok. Az elvi irányítás gyakorlásának joga a Legfelsőbb Bíróságot illette meg az összes bíróságok működése és ítélkezése tekintetében. A bírói tisztségeket választás útján lehetett betölteni, a megválasztott bírák azonban viszszahívhatók voltak. Ez utóbbi viszont szöges ellentétben állt a fejezet utolsó kitételével, miszerint a bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alávetve. A szocialista alkotmány tartalmazta ugyan a nyilvánosság és a védelem jogának elvét is, de a gyakorlatban ezeket több alkalommal is figyelmen kívül hagyták. A bíróságok hatáskörének átszervezését az 1950. évi 46. törvényerejű rendelet rögzítette.

20 A jogszabály rendezte a felsőbíróságok és főállamügyészségek megszüntetése utáni igazságügyi szervezet hatásköri és eljárási szabályait. Tételesen felsorolta azokat a cselekményeket, amelyek 1

1 A laikusok bevonása jogszolgáltatásba nem volt újkeletű jelenség Magyarországon. A dualizmus időszakában a községi bíróságnál és egyes különbíróságoknál (szabadalmi, tőzsde, kereskedelmi) is alkalmaztak nem jogász szakembereket a bíráskodásban. FLECK, 2001. 185. 1

2 A népi ülnökökre a laikus-, illetve a nemhivatásos bíró megnevezést is használták. KULCSÁR, 1974. 129.; RÉVAI, 1970. 196. 1

3 Az 1896. évi XXVI. törvénycikk által létrehozott bíróság hatáskörében ugyan több módosítás is történt, de működésének több mint ötven éve alatt egyfokú, legfelsőbb bírósági szintű bíróságként működött. HORVÁTH !2007. 170. 1

4 Az 1907. évi LXI. törvénycikk nyomán megalakult országos hatáskörű bíróság a leggyakrabban előforduló hatásköri összeütközések eldöntésére alakult. 1

5 LrcHTENSTEIN, 1992. 25. 1

6 ÁRVA, 2010. 38. 1

7 1950. évi IV. törvény a Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosításáról. Magyar Közlöny Rendeletek Tára. 199— 203. szám 1123. 1

8 Szintén ebben az évben szűnt meg Népbíróságok Országos Tanácsa a 73/1950. (III. 11.) MT számú rendelettel, továbbá több különbíróság is (uzsorabíróságok, társadalombiztosítási bíróságok, választási bíróság, vegyes (döntő-) bíróságok). Szabó, 2006. 224. " MOL M-KS 276. f. 53. cs. 99.ö. e. 25-39. lap - Javaslat az igazságügyi apparátus átszervezésére. (Közli KOSZTRICZ, 2001.) 2f

l 1950. évi 46. számú törvényerejű rendelet az igazságügyi szervezettel kapcsolatos hatásköri és eljárási szabályok módosításáról. Törvényekés rendeletek Hivatalos Gyűjteménye 1. 1950. 143—145. 35