Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - GAÁLNÉ BARCS ESZTER: Igazságszolgáltatásból jogszolgáltatás. A bírósági szervezet átalakításának hatása Pest megyére 1945 után

Gaálné Barcs Eszter rozta meg az 1945. január 25-én kiadott, 81/1945 (II.5.) ME. számú népbíráskodásról szóló rendelet.

5 A törvényszéki székhelyeken felállított bírói fórumok tagjait a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült öt politikai párt (Polgári Demokrata Párt, Függeden Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, Magyar Kommunista Párt, Nemzeti Parasztpárt, Szociáldemokrata Párt), és az Országos Szakszervezeti Tanács helyi szervezetei által delegált személyek alkották. A pártokhoz kötődő népbírákkal tehát elkezdődött a bírói függetlenség elvének feladása. A Magyar Főudvarnagyi Bíróság 1946. évi IV. törvénnyel történő megszüntetése szintén alátámasztja azon álláspontot, miszerint már a koalíciós korszakban megkezdődött a következő politikai kurzus előkészítése.

6 A demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelmének biztosítására az 1946. évi VII. törvény alapján a népbíróságok kebelében külön tanácsokat alakítottak. 7 A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Magyar Kommunista Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a Szociáldemokrata Párt helyi szervezetei küldték az ötfős testület egy-egy tagját. Elnökét az ítélőbírák sorából az igazságügy-miniszter jelölte ki. Az árdrágítás, spekuláció és lánckereskedelem leküzdésére Rákosi célszerűnek látta egy kizárólag dolgozókból álló bíróság felállítását.

8 Az 1947. évi XXIII. törvénycikk rendelkezése nyomán felállított uzsorabírósági különtanácsok, vagy közkeletű nevén munkástanácsok, munkásbíróságok azonban csak közelítettek ehhez az elképzeléshez.

9 A halálbüntetés kiszabására is jogosult különbíróság hatásköre a gazdasági jellegű bűncselekményekre

1

0 terjedt ki. Az uzsorabírósági különtanács szintén öttagú testület volt: egy az igazságügy-miniszter által kijelölt ítélőbíróból és négy ún. munkásbíróból (pótbíróból) állt. Az új ítélkező fórumban tehát kizárólag a bíróság vezetője volt hivatásos bíró, aki egyben az elnöki tisztséget is betöltötte. A munkásbírák az ipar-és bányaüzemek üzemi bizottsága által összeállított jegyzékekben feltüntetett „testi munkával foglalkoztatott" munkavállalókból kerültek ki, akiket az ítélőbíróval azonos jogok illettek meg. A népbírák után/mellett tehát a munkásbírák alkalmazásával valósult meg a bírósági szervezet egyre nagyobb mérvű felhígulása, a kiépülő új rendszernek megfelelő elemeknek a beépülése. A fordulat évétől felgyorsultak az események és egymás után születtek a jogszabályok, amelyek megteremtették az újjászervezett jogszolgáltatást. Ennek elérésére kiváló lehetőséget adott az 1948. évi XXII. törvénycikk, amely felhatalmazást adott az igazságügy-miniszternek, hogy bármely bírót beleegyezése nélkül is más bírósághoz helyezhessen át, vagy végelbánás alá vonhassa. Ezzel a visszaélésekre is alapot adó joggal 1949. december 31-ig élhetett az igazságügyminiszter. Az igazságszolgáltatás 1869 óta fennálló alapelve, miszerint a bírák elmozdíthatatlanok, a jogszabály hatályának idején így törvényesen is szünetelt. Már a munkásbíráskodással kezdetét vette a néprészvétel elvének kiteljesedése a jogszolgáltatásban, az 1949. évi XI. törvénycikk rendelkezésével pedig a büntetőbíráskodás egész területén megvalósult az ún. népi ülnökök személye révén. A laikus elemek bekapcsolásával a tör5 Magyar Közlöny, 1945. 3. szám 1-4. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány által, a népbíráskodás tárgyában kibocsátott kormányrendeleteket az 1945. évi VII. törvény emelte törvényerőre. A jogszabály érdekessége, hogy kezdeti időpont nélküli, visszaható hatályú volt, és nem évültek el a hatálva alá eső bűncselekmények. 6 A dualizmus idején, 1909-ben létrehozott bírói fórumot már az 1918-as népköztársaság idején is megszüntették, majd a Horthy-korszakban újra életre hívták. A királv nevében ítélkező fórum a korábbihoz hasonlóan a második köztársaság szellemiségével is összeegyeztethetetlen volt. " A kétfajta népbírósági szervezetet végül a fentebb említett 1947.évi XXXIV. tc. rendelkezésével egységesítették, ezzel lett azonos összetételű a népbírósági tanács, illetve a népbírósági ötös vagy különtanács. PALASIK, 2000. 314—315. 8 RÁKOSI, 1950. 109. 'Az uzsorabíróságok már a Horthy korszakban is működtek, az 1920. évi XV. tc. végrehajtására kiadott 5.950/1920 ME számú rendelettel hozták létre. Az 1947-es törvény a különtanácsok felállítását rendelte el, amely az uzsorabíróságok feladatkörétől eltérő, önálló feladatkört kapott. TÓTHJ., 2008. 97. 11

1 Ezek közül a leggyakoribbak: árdrágítás, újjáépítés szabotálása, forintrontás, népi demokrácia gazdasági rendje elleni bűncselekmények 34