Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - GAÁLNÉ BARCS ESZTER: Igazságszolgáltatásból jogszolgáltatás. A bírósági szervezet átalakításának hatása Pest megyére 1945 után

MŰHELYMUNKÁK GAÁLNÉ BARCS ESZTER IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSBÓL JOGSZOLGÁLTATÁS A. bírósági s%erve%et átalakításának hatása Pest megyére 1945 után A bíróságok mindenkori feladata az igazságszolgáltatás. Hogy a különböző korszakok képviselői, mit értettek e fogalom alatt az már nem ilyen egyértelmű. Magyarországon a II. világháborút követő időszakban a bíráskodás is a szovjet elveknek megfelelően alakult át. 1951-ben, Moszkvában megjelent művében, Cselcov szovjet jogász az igazságszolgáltatást a következő módon határozta meg: igazságszolgáltatás feladata az alkotmány által megállapított állami és társadalmi rend védelme, a polgárok politikai és állampolgári jogainak, valamint törvényes érdekeinek védelme, továbbá következetes harc minden bűncselekménnyel és elsősorban azokkal szemben, amelyek a szpcializpius ellen irányulnak." Az MDP Központi Vezetősége 1953. június 27-28-án kelt határozata szerint 1950 és 1953 I. negyede között 650 000 személy ügyével foglalkoztak a bíróságok, és 387 000 személy ellen hoztak elmarasztaló ítéletet.

2 A vádlottak számában bekövetkező ugrásszerű növekedés azonban egyáltalán nem meglepő, ha az igazságszolgáltatás széleskörűen értelmezhető meghatározását is figyelembe vesszük. Noha a Pest megyére vonatkozó statisztikai adatok még hiányosak, de az már most is jól látható, hogy a lakosság jelentős részét sújtotta ez az „új típusú" ítélkezés. Hogy mindezt milyen szervezet útján és hogyan lehetett véghezvinni próbálja kideríteni a következő tanulmány.

3 A.^ 1945 utáni bírósági s^erve^et A koalíciós korszakban hozott jogszabályok már megalapozták a Rákosi-éra jogszolgáltatásának megváltozott szervezetét. A fejezet ennek a változásnak az egyes elemeit tekinti át időrendben. A Horthy-korszak bírósági szervezete egy új típusú ítélkezési fórummal a népbírósággal és ennek fellebbezési fórumával, a Népbíróságok Országos Tanácsával egészült ki 1945 után.

4 A különbíróság feladataként a háborús és népellenes bűnösök felelősségre vonását hatá1 CSELCOV, 1954. 357. 2 MDP határozatai, 1998. 193. 1 A tanulmány elsősorban a Pest megyei vonatkozásokat vizsgálja, de a korszak jogszolgáltatásának általános mozzanataira is igyekszik rámutatni. A jogszolgáltatás, bíráskodás témájában megjelent nagyszámú forráskiadványokon, szakirodalmon túl elsősorban a Pestvidéki Tőrvényszék (Pest Megyei Bíróság jogelődje) iratait használtam fel. A Pestvidéki Törvényszék (PML XXV. 1.) iratainak a.) állagát alkotják az elnöki iratok. Az iratanyag két - a tanulmány elkészítéséhez kutatott - sorozata a bizalmas iratok, és az általános, iktatott iratok. Előbbi évköre 1949-1954, utóbbié 1945-1959. 4 Az 1945 előtti időszakban - a dualizmus korához hasonlóan - a rendes bírósági szervek látták el az igazságszolgáltatási feladatok zömét. A négyszintű bíráskodási rendszert a járásbíróságok, törvényszékek, ítélőtáblák és a Kúria alkották. A két világháború közötti időszak különbíróságai (Közigazgatási Bíróság, Főudvarnagyi Bíróság, Hatásköri Bíróság, Szabadalmi Bíróság, Országos I oldbirtokrendező Bíróság, Kartellbíróság) szintén a dualizmus idején létrejött keretek között működtek. ST1PTA, 1997. 164. 33