Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 3. szám - DISPUTA - ZSIDI VILMOS: Szakdolgozat - irat, kézirat?

Zsidi X'ilmos Disputa kvázi szerződést köt a szakdolgozat nyilvánosságáról. Más a helyzet a tudományos művekkel a doktori, PhD és egyéb dolgozatokkal, amelyek esetében alapvető kritérium a nyilvánosság. (Kérdésként merül fel, hogy az egyetemi doktori - „kisdoktori" — cím megszerzése érdekében beadott dolgozatok tekinthetők-e tudományos munkáknak, ugyanis maga a doktori cím nem volt tudományos fokozat!? A PhD bevezetését követően, a megszabott feltételeknek megfelelőket ezért át kellett minősíttetni.) Hasonlóan foglalt állást a Magyar Rektori Konferencia szűk másfél évtizeddel korábban, amikor a disszertációk mellett a szak- és diplomadolgozatok nyilvánosságát deklarálta, a hozzáférés (értelemszerűen az őrzés) helyeként a felsőoktatási könyvtári hálózatot jelölte meg.

1

1. A szerzői jogvédelem oldaláról is készült már egy évtizeddel ezelőtt értelmezési kísérlet szakdolgozatokról. Az Artisjus Jogi Főosztályának álláspontja a Szjtv. alapján, írásbeli kérdésre 2002-ben: „a szerzői jogi törvény módosítása nyomán 2002. január 1-től a gazdálkodó szervezetek, illetve a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személyek tevékenysége körében keletkezett intézkedések előkészítő okiratai (ilyennek tekinthető a hallgatói jogviszony körében keletkezett s%akdolgo%at is) még a szervezet belső felhasználási körében is szerzői jogi védelem alatt álló műnek tekintendők."

1

2 Fontos kérdés, hogy deklaratív, illetve jogi megközelítés mellett fel tudunk-e mutatni közgyűjteményi definíciót erről a sajátos műfajról? Könyvtári közelítésben kéziratnak fogható fel a szakdolgozat, hiszen a nyilvánosság, a tágabb közönség számára készül, amennyiben az államvizsga bizottságot ilyennek tekinthetjük és figyelembe vesszük azt a fent is érintett tényt, hogy a kiváló dolgozatok megjelentetése, doktori disszertációvá fejlesztése egyébként kívánatos és pártolandó. S ezen új minőségében már alapvetés a nyilvánosság. Felmerül a kérdés persze, hogy a nyilvánosságot eszerint a színvonal dönti el? A kevéssé színvonalas munkákat védje Justitia kardja, fedje a feledés homálya? Sajnos a könyvtártudományban használatos kézirat definíció nem illeszthető száz százalékban a diplomamunkákra. Ennél is nehezebb a levéltáros helyzete, aki rögtön a levéltári törvényt hívja segítségül, felütve az „irat" magyarázatánál (amit fejből is tud): Irat, „valamely szerv működése vagy személy tevékenysége során keletkezett vagy hozzá érkezett, egy egységként kezelendő rögzített információ, adategyüttes, amely megjelenhet papíron, mikrofilmen, mágneses, elektronikus vagy bármilyen más adathordozón; tartalma lehet szöveg, adat, grafikon, hang, kép, mozgókép vagy bármely más formában lévő információ vagy ezek kombinációja;

1

3 Ez még talán elfogadható is lenne, de lépjünk tovább: közirat vagy magánirat. Sajnos sem a közirat, sem pedig a magánirat meghatározása nem alkalmazható tisztán a szakdolgozatokra. Mert ha közirat, akkor hogyan érvényesülhet a hallgató szerzői jogvédelme, ugyanakkor az sem elfogadható, hogy tisztán magánirat lenne, hiszen valamely (közintézmény működése során készíti el a hallgató a szakdolgozatát. Ha viszont nem tudjuk biztosan eldönteni a diplomadolgozatok közirat státuszát, mi" „A Magyar Rektori Konferencia (MRk) az Országos Doktori Habilirációs Tanács (ODHT) javaslatára jelen állásfoglalásával megerősíti, hogy valamennyi, a magyar felsőoktatásban készült szak- és diplomadolgozat, valamint doktori disszertáció nyilvános, kutatható és idézhető, j...] A kézirat jellegű, néhány példánvban készült munkák megismerését a személyiségi és a szerzői jogok érvényesítését biztosító feltételekkel a tanszéki, kari és egyetemi könyvtárakban tesszük lehetővé. [...] A teljes nyilvánosság tekintetében kivételt csak nemzetbiztonsági szempontból érintett témák képezhetnek, illetve azok a művek, amelyek késleltetett nyilvánosságához törvényesített (például szabadalmaztatási stb.) alkotói érdekérvényesítés kötődik." Az MRK állásfoglalása a disszertációk nyilvánossága ügyében. Magyar Felsőoktatás, 1998. 3. szám, 44. 1 Szakdolgozatok nyilvánossága - az érdekelt felek mindegyike tehet a rendszer fejlesztéséért. http:/Avw\e.kithirlevel.hu/index.php?kh=szakdolgozatok_nvilvanossaga; 2012. április 10-ei letöltés. 1

1 1995. évi LXYI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről, Értelmező rendelkezések 3. § c). 18