Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 2. szám - HÍREK - NAGY DÓRA: Beszámoló a 38. Hajdú-Bihari Levéltári Napról 2011. november 23.

Hírek BESZÁMOLÓ A 38. HAJDÚ-BIHARI LEVÉLTÁRI NAPRÓL 2011. NOVEMBER 23. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár 2011. november 23-án rendezte meg 38. levéltári napját, melynek levezető elnöke Radios Kálmán, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár igazgatója volt. A rendezvényt a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat nevében Pósánné Ráe% Annamária, az Önkormányzat Intézményfenntartói főosztályának vezetője nyitotta meg. Beszédében kiemelte, hog)- a levéltárak nemcsak azért érdemelnek megkülönböztetett figyelmet, mert unikális írott forrásokat őriznek, hanem azért is, mert nagyon fontos szerepük van a közművelődésben. Az előadók sorát Varjasi Imre, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár munkatára nyitotta meg, előadásában a HURO Digitális közkincs elnevezésű, 2010 májusa és 2011 áprilisa között megvalósult, határon átívelő pályázatáról beszélt. A pályázat vezetője a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, partnerei pedig a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, a Méliusz ]uhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ és a Nagyváradi Polgármesteri Hivatal voltak. A 110 millió forintos magyar-román közös projektben 60 millió forintból archiváló és digitalizáló eszközöket szereztek be. A berendezéseknek köszönhetően bihari anyakönyvekből, oklevelekből, vízügyi iratokból, Bihar vármegye szabályrendeleteiből, a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár dokumentumaiból, Nagyvárad jegyzőkönyveiből közel 40 ezer képből és adatból adatbázist építettek. A pénz fennmaradó részéből „Bihar vármegye a múló időben" címmel, Bihar vármegye történetét bemutató bilingvális kiadványt jelentettek meg, továbbá tudományos konferenciákat, könyvbemutatókat, vándorkiállításokat rendeztek, multimédiás DVD-ROM-ot adtak ki az általuk rendezett tudományos konferenciák előadásainak szövegeivel, archív fényképekkel, ismeretterjesztő filmmel. A pályázat keretében a levéltár a diákoknak olyan interaktív vetélkedőt is rendezett, mely az interneten és a helyi televízióban élő adásban zajlott, összekapcsolva Székelyhíd, Nagyvárad, Debrecen és Hajdúböszörmény egy-egy középiskolájának csapatait. A Hajdú-Bihari Levéltári Napokon már évek óta bemutatkozik egy-egy levéltár. Az idén először ismerhettünk meg egy városi levéltárat, nevezetesen Székesfehérvár megyei jogú városét. Az intézet igazgatója, Csurgai-Horváth József elmondta, hogy a levéltár 1992-ben alakult meg, ő maga is az alapító tagok között volt. Az előadó Székesfehérvár város történetébe illesztve mutatta be a levéltárat. Kiderült, hogy nyolc fő gondozza a 2500 ifm iratot, de emellett a tudományos életből is kiveszik a részüket, hiszen 1996-tól konferenciákat rendeznek, melyek anyagát megjelentetik. A könyvkiadás elősegítésére megalapították az Alba Ciritas Történeti Alapítványi, kiadványaik többsége pedig az Actasorozatban jelenik meg. Csurgai-Horváth József kiemelte a városi levéltárak lokálpatrióta kezdeményezéseket támogató tevékenységét, majd kifejtette, a jövőben is kiemelkedő szerep jut a levéltáraknak. Ezzel egyébként az összes előadó és jelenlévő maximálisan egyetértett. A konferencia második részében a rendezvények helyet adó megyeháza történetéből ismerhettünk meg érdekes részleteket. Szálkai Tamás, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár munkatársa pár szóban felelevenítette a Hajdúság történetét, majd bemutatta a megyeháza épületének heraldikai jelképeit, valamint részletesen ismertette a I lajdúság és a hajdútelepülések címereit is, kiemelve a hajdúk által használt közös címert. Számomra az előadás zárógondolata volt a legmegkapóbb, hiszen az előadó szerint a megyeháza közösségi szimbólumai a megye lakosságának közösségtudatát is kifejezi. Ssjkla Gergő, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár levéltárosa bemutatta, hogyan jött létre a 135 éves Hajdú vármegye. Az előadásból kirajzolódott a Hajdúkerület központja, Hajdúböszörmény és Debrecen közötti ellentét, hiszen míg előbbi megtartani, addig utóbbi megszerezni szerette volna a megyében a vezető szerepet. Ugyanakkor Szikla Gergő arra is rámutatott, hogy bár a megye központja Debrecen lett, a vezetők többsége a hajdúkerületi tisztviselők közül került ki. Az. előadónak köszönhetően a korabeli Hajdú vármegye közigazgatásáról is képet kaphattunk. 95