Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 2. szám - HÍREK - BŐSZE SÁNDOR: A történelem görbe tükörben XXIX. Vas Megyei Levéltári Nap, 2012. április 25.

Hírek A levéltári nap előadóinak sorát Gellén Ferenc építész zárta, aki a megyeháza 1985—1986-os rekonstrukciós munkálatainak is aktív részese volt. Az építész azonban nemcsak a felújításról, hanem a megyeháza megépülése előtt a telken álló, gazdag múltú Fehérlő Szállóról is beszélt. A megyeháza terveit 1911-ben fogadta el a közgyűlés és két évvel később már birtokukba is vehették a Bálint Zoltán és Jámbor Lajos által tervezett épületet. A II. világháború után a megye tisztviselői kiköltöztek az épületből és kiadták azt különböző vállalkozásoknak. Bár Gellén Ferenc felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy ebben az időszakban mennyit romlott az épület állaga, mégis csak akkor érezhettük át a károsodás súlyosságát, amikor felsorolta, a rekonstrukció alatt mennyi pódásra, javításra volt szükség ahhoz, hogy az épület elérje jelenlegi formáját. A rendezvény szakmai részét a „Hajdú vármegye székháza" című, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár munkatársai, Kovács Ilona, Szálkai Tamás és Szikla Gergő által a levéltár őrizetében lévő iratokból, képekből, tervrajzokból rendezett kiállítás megnyitója zárta. A köszöntő gondolatokat Kocsis Róbert, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke mondta, a kiállítást Szálkai Tamás mutatta be. A konferencia szervezői és előadói nemcsak a megyeháza 100 éve tervezett épületére emlékeztek méltóképpen, hanem magára a vármegyére, a hajdúk közösségére és jelképeire, valamint minden olyan személyre, aki munkájával valaha is hozzájárult a megye munkájához. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár rendezvénye lehetőséget nyújtotta arra, hogy számos aspektusból megismerhessük Hajdú vármegye és székháza történetét, a levéltári dokumentumokból készült kiállítás még közelebb hozta a résztvevőkhöz Debrecen és Hajdú vármegye múltjának ezt a kicsi, de annál fontosabb darabját. Nagy Dóra * * * A TÖRTÉNELEM GÖRBE TÜKÖRBEN XXIX. VAS MEGYEI LEVÉLTÁRI NAP, 2012. ÁPRILIS 25. Sokakban él — jórészt tájékozatlanságból fakadóan — az a tévhit, hogy az ország levéltárai zárt, titokzatos és - „köszönhetően" a „szigorú" levéltárosoknak - még mindig nehezen megközelíthető intézmények. Hát, ez bizony jónéhány évtizede nem így van. A levéltárak igenis sokat tettek azért, hogy kitárják kapuikat. A levéltári napok jelentik ennek egyik formáját, a munkánk megmutatásának módját. Tapasztalataink szerint a jó témaválasztás viszonylag nagyszámú érdeklődőt képes vonzani egy-egy ilyen rendezvényre. Ahogy a rendezvényt megnyitó Harangozó Bertalan kormánymegbízott mondta, rácsodálkozhat a nagyérdemű: hát ilyen is lehet? Bizony lehet. A mégoly komoly iratokban is meg lehet találni a humort. így utólag (is), legalábbis. Az előadók által elmesélt alapesemények a saját korukban általában nem okoztak derültséget. Sőt, vagy botrány övezte vagy dráma. Bár az is lehet, hogy az iratok megfogalmazói szándékoztak nagy komolyságot adni — gyakorta bugyután megfogalmazott bürokrata bikkfanyelvezettel - az adott dokumentumnak. Széchy Péter gróf, nemes Vas vármegye főispánja parancsolatjára 1677. június 9-én megyei tisztségviselők érkeztek Kissébe, ahol - a környező települések lakosságot összehívva - kiterjedt tanúkihallgatást folytattak le. Ennek ismerhettük meg egyes részleteit Dominkovits Péter „Palásti Zsigmond »fórtelmeskedése« 1677-ben" c. előadásából. Négy kérdéskört vizsgált a tekintélyes grémium. Az első három kérdéscsoportban az erkölcs, a közrend, valamint a köz- és a vagyonbiztonság elleni cselekedeteket vették szemügyre. A soproni levéltár vezetője előadásának tárgya azonban a negyedik kérdés volt. Bizonyos Palásti Zsigmond uram, aki az eredeti címben foglaltak ellenére nem volt szolgabíró, ugyanis fórtelmeskedéseit leginkább — egyebek mellett — Német Jancsi nevű szolgájával követte el. Egy meglehetősen furcsa történet részleteibe avatta be hallgatóit Bariska István. „Botrány a kőszegi Szent Jakab templomban" c. előadásában a jezsuita szerzetesen imája alatt kirobbant skandalumot dolgozta fel. Kivételesen világiak is részt vehettek ezen a zsolozsmán. Közülük az egyik 96