Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 2. szám - MŰHELYMUNKÁK - CSÖNGE ATTILA: „Vagy írott törvény van vagy igazság!” Adalékok 1945-ös földosztás történetébe

Adalékok as^ 194 5-ös földosztás történetéhez termelt. Még elébb csak nevettük, hogy mi'csinálnak: silót csinált! Mink még hírit se' hallottuk abba' az időbe', hogy siló is van a világon. '

w A gazda hozzáértését maga az FB sem vitatta: „Igaz az is, hogy a Szekeres gazdálkodás szakszerűség tekintetében jó hírnek örvendett. Ellenben nem igaz aKi hogy ez a földterület parasztbirtok volna, [...] Nem igaz aZ se

m> hog) a Szekeres gazdaság munkásai oly nagyon megelégedettek voltak. Sőt! Volt a fiatal Sikeres úrnak egy [...] iszákos és nem a legjobb hírnévnek örvendő gazdaság vezetője, aki igen jól értette a munkások kizsákmányolását. Egyébként Szekeres Miklós malomtulajdonos is, [...] Egyébként ez a gazdaság volt az egyik, amelyik a háború konjunktúráján kapva-kapott. Adva volt tehát egy jól felszerelt, modem gazdaság, melynek munkásait potom pénzért dolgoztatta a helyi viszonylatban irigylésre méltóan gazdag tulajdonosa. S adva volt a földreform rendelet azon pontja, melynek révén a nem paraszti származású birtokosok földjeit pusztán a kevés megváltható földre hivatkozva minden további indoklás nélkül ki lehetett osztani. így is lett, a Szekeres család birtokát a tíz, teljes egészében megváltott úri birtok közé sorolták. elkobzások kérdése A fentieken túl a legvitatottabb esetek az elkobzásokból eredtek, annak ellenére, hogy a rendelet elvileg ennek is megszabta a kereteit. A jogszabály értelmezést segítendő a Nagy Imre vezette Földművelésügyi Minisztérium kiadott egy tájékoztató füzetecskét, amelyben külön hangsúlyozták, hogy az FB-k joga eldönteni, kinek a földjét akarják elkobozni, s azt is nyomatékosította, hogy a bizottságok gyorsan és bátran éljenek ezzel a jogukkal. A rendelet paragrafusain túlmenve azonban átfogalmazta a háborús és népellenes bűnösség fogalmát. A hitlerista háború érdekében folytatott agitációt és rendeletek végrehajtását kiegészítette az alábbi kitétellel: „akik akár a háború előtt, akár a háború alatt népellenes magatartásukkal hírhedtek és gyűlöltek lettek a nép szemében."

2

1 Ezzel utat is nyitott mindazon sérelmek felszínre törésének, melyek 1919-től kezdve felgyülemlettek a napszámosok, cselédek és törpebirtokosok körében. Tetézte mindezt az MKP központi kiküldötteinek viselkedése, akik szintén radikális fellépésre sarkallták a helyi bizottságok tagjait: „még 20-30 holdas birtokot is el lehet venni, ha szükséges. Ilyen esetekben a megyei biztos felterjeszti az ügyet a Földmívelésügyí Minisztériumhoz, és ha három napon belül nem érkezik válasz, akkor ez a határozatjogerőre emelkedik. Ez annyit jelent, hogy a megyei biztosnak joga van bármilyen rendelkezést hozni. [•••] a paragrafusokat nem kell szó szerint figyelembe venni, mert ha a nép érdekeit képviseljük, akkor nincs az a törvény, vagy kormányrendelet, amely ezt keresztül tudná húzni. [...] Népi demokrádában a nép érdekében történő intézkedések mindig törvényerőre emelkednek. "

2

3 Milyen elkobzási okokkal találkozunk Kisújszálláson? A 24 elkobzási eset érintettjei közül mindössze kettő akadt, akiket végül a népbíróság is elítélt. A fennmaradók népellenességét vagy arra alapozták, hogy 1920-ban segédkeztek ellenzéki szavazók megveretésében, vagy arra, hogy egykori cselédeik vallomásai alapján németbarátok, fasiszta érzelműeknek nyilvánították őket, amit többen azzal is „bizonyítottak", hogy a szovjet csapatok elől elmenekültek. A volt városi főügyész esetében népellenességét arra alapozták, hogy a két háború között kilakoltatott egy szegény embert házából.

2

4 Az FB végső soron teljes mértékben azonosította magát a földművelésügyi miniszter útmutatásával: „mi magunk vagyunk hivatottak annak az elbírálására, hogy ki a Népellenes, attól eltekintve, hogy van-e írásos nyom, vagy szó szerint idézhető tanú vallomás annak igazolására, vagy nincs. [...] Ebben benne van a mindenkori törvényellenes éjjel-nappali munkás-hajszolás, a cselédemberek gyermekeinek és feleségeinek jogtalan munkaerő kihasználása, az egy életen át eltűrt durvaságok özöne".

2

5 „Ezek a birtokosok vol2

0 SZILÁGYI, 2006.169. 2

1JNSZML XVII. 533. Az FB levele az OFT-nek, 1945. augusztus 16. — JNSZML XVII. 533. Tájékoztató a községi földigénylő bizottságok hatásköréről és működéséről 2

,JNSZML X. 40. a. Jzkv. a Jászsági Felsőjárási Bizottság titkári értekezletéről 22—24. 2

< JNSZML XVII. 533. Az FB levele az MFT-nek, 1945. április 24. 2

5 JNSZML XVII. 533. Az FB levele az MFT-nek, 1947. január 29. 56