Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 2. szám - MŰHELYMUNKÁK - CSÖNGE ATTILA: „Vagy írott törvény van vagy igazság!” Adalékok 1945-ös földosztás történetébe

C.sönge Attila A földek megtartása érdekében Bakó Kálmán, a Közbirtokosság elnökévé is kinevezett, nem mellesleg kommunista párti nemzetgyűlési képviselő járt közbe Budapesten. Bakó a korábban szántóterületté alakított 1200 kat. hold föld elvételét ugyan elfogadta, de minden más területet visszakövetelt Kisújszállás részére.

1

3 A vita eldöntésére a két megye földbirtokrendező tanácsai 1946-ban helyszíni tárgyalást tűztek ki.

1

4 Itt sikerült is megállapodni abban, hogy a tiszacsegeiek csak az 1200 kat. hold felszántott legelőrészt tarthatják meg. Ezzel azonban mégsem jutottak nyugvópontra az események, mivel a tiszacsegeiek a nekik kijelölt terület határvonalát önkényesen módosították a Közbirtokosság kárára.

1

5 Ezért aztán az OET részéről újabb helyszíni kiszállás vált szükségessé, ahol végre sikerült a határvonalat a Közbirtokosság érdekeinek megfelelően korrigálni. 1947 folyamán a város vezetésének még azt is sikerült kijárnia, hog)' a tiszacsegeiek által igénybe vett 1200 kat. hold területért cserébe a szomszédos földeken Túrkeve város mintegy 200 holdat átengedjen Kisújszállás részére. Hasonló indokkal szerettek volna Dévaványa birtokaiból is kihasítani egy szintén 200 holdas darabot, ám az erre irányuló tárgyalások végül nem vezettek eredményre.

1

6 Az, hog)' egyes községek a földhiány enyhítése érdekében más községek földjeire is szemet vetettek egyáltalán nem számított egyedi esetnek, s a megye más települései között is meg-megújuló vitákat eredményeztek. A közösségek imént megidézett nézeteltéréseivel szemben sokkal nagyobb változatosságot mutatnak az egyes személyeket érintő vitás kérdések és azok rendezési módjai. A földreform rendelet biztosította lehetőségek közül a 12. § kitüntetett szerepet játszott a földéhség csillapításában, s egyúttal komoly összeütközésekhez is vezetett az érintettek között. Mindennek alapja a jogszabály azon bekezdése volt, mely kimondta: ha valamely községben az igényjogosultak számához képest kevés a felosztható föld, az OFT elrendelheti a száz és ezer hold közötti birtokból megváltást szenvedő teljes földbirtokának igénvbevételét úgy, hogy az érintettnek az ország más részén kell 100 hold azonos minőségű földet juttatni. A rendelet gyakorlati megvalósulása azonban úgy zajlott Kisújszálláson, hog)' az FB a földhiányra és a termelés biztosítására hivatkozva, az OFT „utólagos jóváhagyása reményében, de annak bevárása előtt"

1

7 kiosztotta és birtokba adta azon tíz 100-100 kat. holdas ingadant, melyek révén összesen 1000 kat. holddal szaporította az igénybe vehető ingadanok mennyiségét.

1

8 Ezzel ötezerről hatezerre nőtt az összes igénybe vett terület nagysága. Kérésük indoklásául kifejtették: Bizottság álláspontja szerint inkább költötték el a 10 csere ingatlan tulajdonosa, mint 100, vagy 150 kisigénylő. "

19 A fentieken túl hat olyan parasztbirtokos volt, kinek ingatlana meghaladta a száz holdat, ám ezeket tulajdonosaik származására való tekintettel a megváltásnál figyelmen kívül hagyták. E különbségtétel érdekes példáját szolgáltatja a Szekeres család esete, ahol a nagyapa, Szekeres József nyomdász és a Kisújszállás és Vidéke című hetilap kiadója volt, fia, Szekeres IMJOS városi mérnök, unokája, Szekeres Miklós pedig okleveles gazda. Utóbbi élethivatásszerűen gazdálkodott, ráadásul igen sikeresen, melyre eg)' helyi kisbirtokos szemtanú így emlékezett vissza: „Mondjuk: itt vót Szekeres Miklós, jó gazdaember vót, oszt' szjp teheníszete vót neki. [...] A ' mán gazdasági szakiskolát végzett, tanult ember vót, osztánbát csak níztiik, hogy miket [...] virágmagokat meg ilyesmiket "JNSZML XVII. 533. Jzkv. Bakó Kálmán bejelentéséről, 1946. november 19. 1

4 JNSZMI. XVII. 533. A MFT levele az FB-nak, 1946. november 25. K Népújság, 1947. április 26. 1

6 Népújság 1947. március 1. és 1948. április 24. 1

7 JNSZML XVII. 533. Az FB levele az MFT-nek, 1945. április 24. "JNSZMI, XVII. 533. Az FB levele az MFT-nek, 1945. április 16. - Míg országos viszonylatban az összes földterület 34,6 százalékát érintette a földreform, addig Szolnok megyében csak 28,4 százalékát. A 100 kat. holdnál kisebb földbirtokokból szükségből igénybe vett földbirtokok összterülete JNSZ vármegyében 9620, országosan 89 091 kat. hold volt. Az összes igénybe vett (elkobzott és megváltott) földbirtok területe a megyében 259 716, országosan 559 9645 kat. hold. Ezekből az adatokból kiszámolható, hogy a szükségből igénybe vett földek aránya 3,7% volt, szemben az 1,59%os országos átlaggal. Vagyis a radikális intézkedések ellenére sem tudtak annvi földet igénybe venni, mint a szerenc sésebb dunántúli megyékben. DONÁTH, 1969. 171. '"JNSZML XVII. 533. Az FB levele az MFT-nek, 1945. április 24. 55