Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 2. szám - MlKÓ ZSUZSANNA: Gondolatok a Magyar Nemzeti Levéltárról

Mikó Zsuzsanna Tudomásul kell vennünk, hogy a korábbi, tudományos kutatást végzők mellett új kutatói csoportok jelennek meg, akik új igényeket támasztanak a levéltárakkal szemben. Egyre fontosabbá válik, hogy a levéltári iratanyagot és rendszert egyáltalán nem ismerő állampolgárok számára módszertani segítséget nyújtsunk és konkrét ügyeikben tanácsot adjunk. Növekvő számban jelennek meg a személyes történelem iránt érdeklődők, akik családtörténet kutatás révén szeretnék megismerni családjuk múltját. A számukra nyújtott új tájékoztatási stratégia nyomán, a személyes konzultációk és tematikus előadások megszervezésével a kutatószolgálatban dolgozó levéltárosoknak új típusú kapcsolatokat kell kiépíteniük a levéltárat felkereső kutatókkal. Más kutatói rétegeknek biztosítani kell segédanyagok, internetes tájékoztatás révén az önálló, levéltárosi segítség nélküli kutatást is. Elengedhetetlenül szükséges, hogy a levéltárat személyesen felkeresők megfelelő színvonalú szolgáltatással találkozzanak a kutatótermekben. Tarthatatlan, hogy kutatók sok esetben több évtizede elkészített, régen elavult kutatói segédleteket használnak. A kutatótermek nem működhetnek anélkül, hogy az elektronikus nyilvántartások elérhetetlenek a kutatótermi számítógép hiánya miatt. A kutatói igényeknek teret adva és az elektronikus információszabadságról szóló törvény előírásainak megfelelve lehetővé kell tenni, hogy a kutatói megrendelések és a levéltári anyag kikérése elektronikus úton is megtörténhessen. IV. A következő kulcsterület, amely a levéltári munkák alapját képezik, a levéltári rendelés. A rendezési munkák során kiemelt szempont, hogy annak eredményeként a nemzetközi leíró szabványoknak megfelelő segédletek szülessenek, amelyek egyaránt képesek biztosítani a levéltári nyilvántartó rendszerben elhelyezhető szabványos levéltári leírást és a külső szolgáltatások (Apenet, Europeana, ICARUS, Manda) számára nyújtandó adatcserét. A közös munkában a rendezést, selejtezést és segédletkészítést egységes munkafolyamatként kell kezelni, egyik munkafázis sem állhat kizárólag önmagában. Meg kell határozni a rendezésre váró iratanyag kiválasztásának szempontjait, amelyet elsősorban a kutatói igényekre kell alapozni. A rendezéshez kapcsolódó selejtezésnél azt is figyelembe kell venni, hogy a selejtezés nem terjedhet ki kizárólag a duplum anvagok kiemelésére, iratértékeléssel egybekötve döntést kell hozni a levéltári anyagok maradandó értékéről is. Az így elvégzett értékelést az illetékességi területen végzett iratátvétellel is össze lehet kapcsoln V. Az együttműködés következő kulcsterülete állományvédelem, ahol az egyre szűkülő költségvetési támogatás, a növekvő nyersanyagárak és a speciális szaktudás elengedhetetlenné teszi a rendelkezésre álló források koncentrálását. Alapkérdés ezen a területen a Magyar Nemzeti Levéltár vezetése részéről, hogy a kormányzattal elfogadtassa, a megőrzés raktári alapfeltételeinek megteremtése érdekében el kell indítani eg}' levéltári raktárépítési programot. A megfelelő raktárkörülmények biztosítása után lehet a sérült iratok konzerválásával, restaurálásával foglalkozni. A megyei levéltárak jelentős része az utóbbi időben NKA támogatással el tudott helyezni a raktáraiban automata mérőműszereket, amely a raktárkörülmények alapadatait rögzíti. A Magyar Országos Levéltárban két éve megkezdődött egy számítógépes adatfelvételi és értékelési rendszer kiépítése, amelynek segítségével folyamatosan nyomon lehet követni a raktárkörülmények változását és a veszélyforrásokat. A jövőbeni együttműködés keretében a program újabb verzióját a megyei levéltárak is adatokkal tölthetik fel, és a program által mutatott értékek alapján megtehetik a szükséges beavatkozást. Feltétlenül tudnunk kell, hogy adott időpontban milyen a raktárakban őrzött iratok állapota, illetve az őrzési körülményektől függően milyen mértékben változik az idők folyamán. 2001ben a Holland Nemzeti Levéltár a Magyar Országos Levéltár rendelkezésére bocsátotta adatfelvételi és értékelő szoftverét, az első teljes körű felmérés akkor készült. 2011-ben befejeződött a második teljes körű felmérés is. A módszer megyei levéltárakra történő kiterjesztésével, az ottani adatok értékelésével megvalósulhat a jelenleg hatályban lévő Állományvédelmi Ajánlás felülvizsgálata is. 7