Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 2. szám - MlKÓ ZSUZSANNA: Gondolatok a Magyar Nemzeti Levéltárról

Gondolatok a Magyar Nemzeti Levéltárról Részben az állományvédelem, részben a kutatók számára nyújtott szolgáltatás körébe tartozik a levéltári anyag tömeges digitalizálásának összehangolása. Az elektronikus levéltár program segítségével a Magyar Országos Levéltárban komoly infrastruktúra épül ki erre, de fontos kiegészítést jelentenek a pályázati forrásokból és a nemzetközi együttműködések keretében (ICARUS, Monasterium) megvalósuló digitalizálási projektek. Néhány irattípus esetében pl. anyakönyvek, térképanyag a magyarországi levéltárakban őrzött teljes iratanyag digitalizálható. VI. A következő kulcsterület, amely a levéltárak társadalmi beágyazottságát leginkább kifejezi, a közönségkapcsolati tevékenység, a szolgáltatások fejlesztésével nyitott, vonzó és együttműködésre kész levéltári arculat kialakítása. A 2012-ben elinduló rendezvénysorozat címe - a Nyitott levéltárak — szintén erre utal. A levéltárak túlnyomó többségében megszólítják a társadalom legkülönbözőbb rétegeihez tartozó érdeklődőket, a legfiatalabb korosztálytól a legidősebbekig, a turistáskodó állampolgároktól a komoly szakmai és tudományos együttműködést kereső csoportokig. Több gyűjtemény együttműködésére épülő kiállításokat szerveznek, oktatási programokat, előadássorozatokat kezdeményeznek. Ez munka komoly értéket képvisel, amit a lehetőségek szerint az ország minden pontján és Budapesten is publikálni kell. A kiállítások rendezésénél a közeljövőben is adódnak lehetőségek az együttműködésre, amelynek lehetőségeit már európai uniós forrásokból keressük. Jó lehetőséget teremt az I. világháború közelgő évfordulója, amelyhez minden megyei levéltár csadakozni tud. Az egyes programok szervezésénél a levéltárak komoly módszertani segítséget kaphatnak egymástól. A költségvetési támogatások csökkenése miatt a korszerű marketingtevékenység eszközeivel egyre hatékonyabban és összefogottabban kell a levéltárak meghatározó társadalmi szerepét tudatosítani. Ki kell alakítani az egyes megyei levéltárak körül azt a helyi civil támogatói és szponzori kört, amelyik készen áll a levéltárak közművelődési és kiadvány-megjelentetési törekvéseinek támogatására. Mind a tudományos feltáró munkában, mind pedig az ismeretterjesztő kiadványok megjelentetésében kutatócsoportokat lehet létrehozni, amelyek több levéltár forrásanyagára építve átfogó kitekintést adó kiadványokat hozhatnak létre. Az elvi és szakmai együttműködés nem függedeníthető a pénzügyi feltételektől. Megtörtént a megyei levéltárak költségvetésének az áttekintése, és elkészítettük a kulturális és pénzügyi tárca számára a levéltárak alapvető személyi és dologi kiadásainak biztosításához szükséges többletigényeket. Az összeállításkor tekintettel voltunk a kialakult egyenlődenségekre és minden, megfelelően indokolható kérést figyelembe vettünk. Az együttműködés egyik elvi alapja, hogy a levéltárak a minimális infrastrukturális felszereltséggel rendelkezzenek, hiszen enélkül - a földrajzi távolságokat is figyelembe véve - nem lehet érdemi munkát végezni. A személyi feltételeknél — az iratanyag mennyiségére és az ellátandó feladatokra tekintettel — biztosítani kell, hogy a szakmai feladatokat ellátó levéltárosok és kezelők mellett legyen gazdálkodási, üzemeltetési, munkaügyi és bérszámfejtési feladatokat ellátó szakember is. Az együttműködés egyik alapvető záloga, hogy a Magyar Nemzed Levéltár szakmai-gazdasági irányító feladatainak ellátásában jól felkészült, biztonságos és kiszámítható működési feltételek között lévő levéltárakra támaszkodhasson. Fentiek természetesen csak a legalapvetőbb területeken és a legkézenfekvőbb együttműködési lehetőségeket villantották fel. A részletek kidolgozása közös munkával, közös felelősséggel történhet. 8