Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 1. szám - MŰHELYMUNKÁK - SIMON ISTVÁN: Cseh kiegyezési kísérlet a korabeli források alapján

MŰHELYMUNKÁK SIMON ISTVÁN CSEH KIEGYEZÉSI KÍSÉRLET A KORABELI FORRÁSOK ALAPJÁN Dolgozatom szorosan összetartozó, mégis három jól elkülöníthető egységben próbálja bemutatni, érzékeltetni a cseh kiegyezési kísérlet folyamatát 1871 őszén, középpontba állítva az úgynevezett fundamentális cikkelyek körüli eseményeket Az első rész a cseh kiegyezés eszmetörténeti, illetve politikatörténeti előzményeinek legfontosabb mozzanatait mutatja be a teljesség igénye nélkül. A második rész a korabeli sajtón keresztül korhű képekkel villantja fel 1871. szeptember közepétől november elejéig az, eseményeket kronológiailag, mintegy naplószerűen. A harmadik egység a Függelék ben található dokumentumválogatás, amely egyrészt képviselőházi visszhangokat, másrészt Kossuth Lajos figyelmeztető gondolatait tartalmazza. 1871 ősze Csehország 19. századi történelmében egy olyan folyamat végére próbált megoldást találni, amely magában foglalta az úgynevezett cseh kérdés alapjainak eszmei és gyakorlati összetevőit. E folyamat tengelyében az Osztrák-Magyar Monarchia államjogi kereteinek átalakítása állt (elsősorban az ausztroszláv koncepció

1 kidolgozásával) szoros összefüggésben e birodalomnak az európai hatalmi struktúrában betöltött nemzetközi szerepével. Ez utóbbi tényező döntően hozzájárult ahhoz, hog}

7 elérkezzen egy olyan pillanat, amikor létrejöhetett volna a cseh kiegyezés, vagyis a dualista monarchia három tagúvá válása. Ennek alapvető feltétele lett volna a cseh királyság közjogi önállóságának elismerése Bécs részéről. Pontos részleteit, jogi szabályozását a cseh királyság alaptörvényének tekintett úgynevezett fundamentális cikkelyek tartalmazták. Az e cikkelyek körüli szenvedélyes viták, tárgyalások, utcai tüntetések, kormányválság, képviselőházi interpelláció, emigrációban született írások, sajtócikkek (cseh, osztrák, magyar) mutatták a kérdés sorsdöntő fontosságát. Ezen állt vagy bukott a trializmus ügye, és térben szétfeszítette nemcsak a cseh—osztrák kereteket, hanem hatásában, következményeiben talán eldöntötte az egész Habsburg Birodalom majdani sorsát. Mi volt az alaptörvény tervezet közveden előzménye? 1871. szeptember közepén a magyar sajtó is hírt adott két fontos — Bécsben született — rendeletről, törvényről a birodalom tartományai számára. Az egyik a választójogra és a kerületek felosztására, a másik a nemzetiségi kérdésre vonatkozott császári leirat formájában. A Hohenwart miniszterelnök

2 által előterjesztett törvények két legérdekesebb pontja kimondja, hogy a választókerületeket nemzetiségi alapon osztják fel, illetve, hogy Csehország állami jogát elismerik és koronázással szentesítik. A nemzetiségi törvény 15. cikkelye is utal a koro1 A Habsburg Birodalom nemzed alapon végrehajtott föderalizálását előtérbe állító politikai program. Legjelentősebb képviselője Frantisek Palacky (1798-1876), cseh történész, politikus volt. Eszmei alapjait Karel Havlicek Borovsky (1821-1856) fektette le 1846-ban megjelent Szláv és cseh c. munkájában. 2 Karl Sigmund von Hohenwart 1824—1899) miniszterelnök 1871-től, 1885-től a legfelsőbb osztrák számvevőszék elnöke. 42