Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 4. szám - HÍREK - KOMLÓSI-GERA ZSÓFIA-SZERÉNYI ILDIKÓ: Európai levéltári vezetők tanácskozása Budapesten

H írek rendelkeznek, ellentétben az Egyesült Államokkal, ahol a jogrendszer egységesnek mondható. Fontosnak tartotta egy olyan európai megoldás kidolgozását, amellyel mindenki elégedett lehet. Angelika Menne-Haritz a levéltárak és a könyvtárak jogi hátterének különbözőségét emelte ki: a levéltárak részei a közigazgatásnak, ebből fakadóan más kontextusban működnek. Válaszolva Jussi Nuorteva felszólalására, cáfolta a könyvtárak kezdeményezését, megemlítve a levéltárak európai szintű összefogását és az úgynevezett fekete könyvet (az elnevezés a könyvborító színéről született) a '90-es évekből, mely az Európai Unió levéltárainak alapadatait, gyűjtőkörét, jogi hátterét tartalmazta országonként 8—10 oldalas terjedelemben. Ez a kiadvány az Unió bővülése miatt jelenleg frissítésre szorul. Németország képviselője hangsúlyozta továbbá az együttműködés fontosságát a könyvtárak, a levéltárak, a múzeumok és különböző kulturális intézmények részéről annak érdekében, hogy az elvégzendő feladatok ne korlátozódjanak csupán egy szakágra, ezzel eleget téve az Európai Bizottság elvárásainak is. Kitért az európai könyvtári portálra, mely használati szempontjából nem bizonyult eléggé sikeresnek, viszont időben megelőzte az amerikai kezdeményezést. Európa akkor döbbent rá, hogy cselekednie kell, amikor az Egyesült Államokban megkezdődött az európai könyvek angol fordításainak digitalizálása. Európai válaszlépésként létrehozták az Európai Digitális Könyvtárat (Europeana). A német küldött nagyobb önbizalomra bátorította a levéltárakat, hiszen az Europeana projektnek kitűzött céljai megvalósításához szüksége van a levéltárakra. A levéltári anyagok digitalizálása teljesen más megközelítést igényel, mint a könyvtári anyagoké. A levéltárak nyolcmilliós adatállománnyal indítottak, ami jelentősen több mint amennyivel az Europeana jelenleg rendelkezik. Kattintások alapján statisztikailag kimutatható a szakmai magyarázatok népszerűsége. A felhasználóknak meg kell magyarázni, hogy mit is látnak a képeken, a levéltárak biztosítják tehát a háttér információt az érdeklődők számára. Mindent összevetve a levéltárak előnyös pozíciót foglalnak el, melyet célszerű lenne kihasználni, hiszen az Europeana és a levéltárak kölcsönösen egymásra vannak utalva. Ha a levéltárak segítik az Europeana-t, ezzel javítják a magukról kialakított képet is. Norvégia képviseletében Ivar Fonnes hangsúlyozta a levéltári gondolkodásmód beépítését az Europeana projektbe. Abban az esetben, ha Norvégia az összes rendelkezésére álló digitális levéltári anyagát az Europeana rendelkezésére bocsátaná, azonnal megfojtaná a rendszert,

7 mert rengeteg olyan dokumentum kerülne be, amelyhez nem tartozik magyarázat, és ez leheteden helyzetet eredményezne. Ugyanakkor hangsúlyozta a levéltári jelenlét fontosságát, hiszen az Europeana az egyes számú portál európai kulturális örökségünk számára. Az APEnet vonatkozásában rámutatott arra is, hogy ki kell választani a gyűjtemények legértékesebb részeit, és azok digitalizálására kell törekedni, hiszen nem lehetséges az összes dokumentum teljes körű digitalizálása. Ezen a ponton kiemelt fontosságú a megfelelő stratégia kidolgozása, mely meghatározná, hogy milyen mértékben prezentálna az APEnet eredeti levéltári anyagot és milyen mértékben segédleteket. Hervé Femoin az APEnet tagsággal rendelkező Franciaország képviseletében szólt hozzá a vitához. Felhívta a figyelmet az adatbázis-építés és digitális tartalom szolgáltatása közötti szakadékra, mely a gyors ütemben haladó digitalizálás miatt jön létre. Másodsorban hangsúlyozta, hogy az APEnet minden sikeressége ellenére szektorális projekt maradt. A jövőben törekedni kellene arra, hogy minden európai nemzeti levéltár csadakozzon a rendszerhez. A nyelvi kérdéssel kapcsolatban elmondta, hogy az APEnet esetében sikerült megvalósítani a soknyelvűséget, ami az Europeana-nál csak a frontfelületen működik. Ugyanakkor megemlítette azt is, hogy az Europeana nyitottabb rendszer, mint az APEnet, hiszen nem pusztán a nemzeti szervezeteket, de számos helyi jellegű szervezetet is sikerült bevonnia a projektbe. Ezt a példát kellene követnie a levéltáraknak, s nyitni a 7 Az Europeana 2008. évi indulásakor — üzemelt. a rendkívül nagy érdeklődés miatt - a rendszer lefagyott, és egy hónapig nem 53