Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 4. szám - HÍREK - KOMLÓSI-GERA ZSÓFIA-SZERÉNYI ILDIKÓ: Európai levéltári vezetők tanácskozása Budapesten

H írek National Portfolio A nemzeti levéltárak portfóliája szekcióban három korreferátum hangzott el, amelyek a magyar levéltárügyet aktuálisan foglalkoztató kérdésekkel, a szakma akkor legnagyobbnak tűnő kihívásaival foglalkoztak. A három előadó — a Nemzeti Erőforrás Minisztériumából, Budapest Főváros levéltárából és a Magyar Országos Levéltárból - azt ismertette, hogy a magyar levéltárak hogyan tartanak lépést a technológiai változásokkal, milyen problémákra és felvetésekre összpontosít a magyar levéltárügy. Az előadók bemutatták a magyar és az EU többi levéltárai közötti hasonlóságokat és különbségeket. A szekció indító előadását dr. Hammerstein Judit államtitkár-helyettes (Nemzeti Erőforrás Minisztériuma) tartotta. Kiemelte, hogy a nemzet kollektív emlékezetének őrzői a levéltárak, társadalomban elfoglalt helyüket és szerepüket iratanyaguk hozzáférhetősége és személyes látogatottságuk jelzi. Megállapította, hogy az ún. „nyitott levéltár" elve és az informatika alkalmazása az a két terület, amely az utóbbi időben a legnagyobb kihívást jelentette a levéltárak számára. Kiemelte, hogy a hoszszú múltra büszke Magyar Országos Levéltár mindig képes volt megfelelni az új feladatoknak is. Ismertette, hogy a magyar levéltárak egységes elektronikus nyilvántartást működtetnek, online elérhető, szabványos adatbázisok fejlesztésén dolgoznak. Az elmúlt évek számottevő eredményei között említette az elektronikus kiadványokat, a kulturális kormányzat, valamint az NKA támogatásával létrehozott új honlapokat és a közös levéltári portált. Hangsúlyozta, hogy hosszú távon a szakmai informatika terén közös európai és átjárható megoldásokat kell létrehozni. A társintézmények képviseletében Breinich Gábor főigazgató-helyettes, a Budapest Főváros Levéltára által 2009-ben lebonyolított, a minőségbiztosítás kérdéskörének vizsgálatával kapcsolatos pilot projektet ismertette. A projekt keretében egy 13 főből álló munkacsoport elkészítette a levéltár minőségirányítási kézikönyvét. Munkájuk nyomán nyilvánvaló vált, hogy nem készült nemzetközileg kidolgozott statisztikai rendszer, ezért ennek hiányában olyan megbízható értékelési rendszert kell kialakítani, amely korrekt benchmarking alkalmazásán alapszik. Ebben az értékelési rendszerben az információhoz való hozzáférés minősége lehet az egyik meghatározó indikátor. Megállapította, hogy a pilot projekt tapasztalatai alapján igazolható a minőségirányítási rendszer alkalmazhatósága, ugyanakkor a szakmai konzultációkat ezen a ponton nem lehet lezárni. S^atucsek Zoltán főosztályvezető (MOL) az Országos Levéltár 1999 óta tartó digitalizációs projektjeinek eredményéről és az e-Levéltárról számolt be. Előadásában a közel hat millió rendelkezésre álló fájl közül a 107 ezer középkori oklevélről készült digitális felvételt emelte ki, amelyekhez részletes leírás, átírás, fordítás is tartozik. Szó esett az MDP és az MSZMP jegyzőkönyveinek és a Nagy Imre-per online hozzáférhető iratairól, az előadó összefoglalta a többi forrás (térképek, anyakönyvi mikrofilmek, összeírások) digitalizálásának eddigi eredményeit, és utalt a segédletekkel kapcsolatos jövőbeli fejlesztésekre is. Ismertette, hogy az online dokumentumok között a kutatók a Microsoft Silverlight technológiát használva navigálhatnak. Elmondta, hogy az Elektronikus Levéltár-program — mely kiemelt fontosságúnak tartja a proveniencia elvét — a nemzetközi tapasztalatokat szem előtt tartva a szolgáltatások, a tartalmak integrálását célozza. Az előadások után a hozzászólások elsősorban a számítási felhő (angolul cloud computing) témáját járták körül, ami az utóbbi időben erősen foglalkoztatja a levéltárakat. A cloud computing a számítástechnika egyik legújabb fogalmának tekinthető, melynek lényege, hogy a felhasználó nem a saját számítógépén tárolt állományokkal és programokkal dolgozik. Ezek képletesen szólva „felhőben", valamely szolgáltató központi szerverén találhatók meg, és ott is működnek. A központi tárolóhelyen található adatokhoz az Interneten keresztüli a hozzáférés. A belga küldött a magyar tapasztalatokról érdeklődött. Szatucsek Zoltán válaszában ismertette a Magyar Országos Levéltár és Budapest Főváros Levéltára által folytatott gyakorlatot, mely szerint az elsődleges szolgáltatásokat és az iratok tárolását egy külső szerver biztosítja, de biztonsági okokból a levéltár szalagon tárol egy példányt mindenből, hiszen levéltári szempontból nézve az igazi veszély nem a szolgáltatás esetleges kimaradása, hanem az adatvesztés. Két és fél év tapasztalata alapján ez a fajta megoldás, melyet Ausztria és Svájc is alkalmaz, nálunk szintén sikeres Angelika Menne-Harit% (Németország) szerint a cloud computing kérdését többféle szempontból is vizsgálni, illetve értékelni kell. Különbséget kell tenni például az eredendően elektronikus levéltári anyag és az utólag digitalizált dokumentumok között. Az őrzött anyag hitelessége és megbíz50