Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 4. szám - HÍREK - KOMLÓSI-GERA ZSÓFIA-SZERÉNYI ILDIKÓ: Európai levéltári vezetők tanácskozása Budapesten

H írek hatósága kulcsszerepet játszik, hiszen a levéltáraknak bizonyítaniuk kell, hogy a források eredeti formájukban találhatók meg raktáraikban. Utólag digitalizált irat esetében mindig rendelkezésre áll az eredeti dokumentum, amivel ellenőrizhető a digitális példány hitelessége. Megoldás lehet, ha a levéltárak őriznek egy belső példányt, és ugyanakkor felkínálják annak digitális másolatát a felhőben. Tehát addig, amíg belső másolattal rendelkezik az intézmény, nincs ok aggodalomra, ismételte meg Szatucsek Zoltán korábban elhangzott álláspontját Angelika Menne-Haritz. Jussi Nuorteva (Finnország) is a cloud computing kérdéséhez szólt hozzá. Véleménye szerint a biztonságos felhő (angolul trusted cloud) jelenti a megoldást a hitelesítési problémára. (Ez a felhőalapú szolgáltatás szabványosított biztonsági és felhasználó azonosítási eljárásokat használ, amit a felhők széleskörű biztonságos igénybevételére fejlesztettek ki.) A kereső motorok és keresési módszerek releváns kérdést jelentenek az APEnet, az Europeana számára, hiszen a világ a nyitott rendszerek és a nyitott kereső motorok felé halad. Communicating Archives A nyitott levéltár szekció fő-és három korreferátuma a levéltárak átértékelődött társadalmi szerepével és funkciójával foglalkozott. A változás többtényezős: a levéltárak aktívan részt vesznek a közszféra információkezelésében (iratkezelésében), kulcsszerepet töltenek be a közszféra átláthatóságának biztosításában, és részesei a szektorok és az intézmények közötti pénzforrásokért folytatott versenynek. Ebben a folyamatban az egyik legfontosabb eszköz a kommunikáció: közös európai levéltári honlapok, digitalizált levéltári anyag, virtuális kutatások és kiállítások, stb. Az előadók rámutattak arra, hogy a levéltárak hogyan élnek a kommunikáció adta lehetőséggel, és hog)' az ellentétes elvek és tényezők milyen mértékig teszik lehetővé a kompromisszumok kötését. A szekció vitaindító előadásában Björn jordell (Svédország) amellett érvelt, hogy ma minden ország levéltárosa európai keretekben gondolkodik, véleménye szerint azonban az európai levéltárak között nagyok a különbségek. Az eltérések hátterében a politikai, a szociális, a gazdasági viszonyok, a törvénykezés különbségei állnak, valamint az, ahogyan a tagállamok a társadalomban és a modern levéltári szolgáltatások kialakításában betöltött szerepükről vélekednek. Kifejtette: a szolgáltató levéltár megítélésénél a legfontosabb tényező a használat és a használhatóság koncepciója; így a dokumentumok megőrzése ugyan alapvető feladat marad, de a továbbiakban nem magát a célt jelenti. Beszédében szó esett az APEnet (Európai Levéltári Portál) fejlesztésének szükségességéről és az Europeana projektről is.

3 Elmondta, hogy a levéltárosoknak jogosan lehetnek fenntartásaik az Europeanával kapcsolatban, álláspontja szerint ugyanakkor mindez jó lehetőséget kínál arra, hogy a levéltári terület megmutassa magát: mi minden van a birtokában.

4 Véleménye szerint először az intézmények működését kell összhangba hozni - ennek útja a tárolt adatok formátumának összeegyeztetése az összekapcsolt felületek számára -, ezáltal válik lehetővé az európai szinten minőségi és 3 Az APE.net (Archives Portul Europe) 17 európai nemzeti levéltár hozzájárulásának köszönhetően 2012. januártól nyílik meg, amely felhasználóinak — egy közös helyről — online hozzáférést tesz lehetővé a levéltári gyűjteményekhez. A portál 2011. év elejétől megnyitott kísérleti verzióját folyamatosan fejlesztik, és a megújított változat bárki számára elérhető: www.archivesportaleurope.eu. A portálon keresztül a digitális levéltári anyag automatikusan elérhető az Europeana (www.europeana.eu) oldalon is, ahol egyszerre olvashatók és felhasználhatók az európai kulturális örökség könyvtári, múzeumi, levéltári, stb. kincsei. Az APEnet projekt kontinuitását a már 26 levéltár részvételéből álló Archives Portal Europe network of excellence' (APEX) konzorcium biztosítja. Az előterjesztés szerint a nemzeti levéltáraknak hármas feladatuk lesz: 1. a résztvevő levéltári intézmények (úgynevezett tartalom-biztosítók) országukon belüli hálózatának kiterjesztése; 2. a létrejött kapcsolatok támogatása; 3. a nemzeti aggregátorok hálózatának kialakítása (aggregátorok^,egységesítő k", azok az intézmények, amelyek a társlevéltárakból származó digitális tartalomra vonatkozó metaadatokat összegyűjtik, és olyan módon egységesítik, hog}

1 az átadható legyen egy harmadik félnek, [pl. APF.net és Europeana]). A Magyar Országos Levéltár a 26 részt vevő ország egyike. 4 Az EUROPEANA és az APEnet között feszülő érdekellentétekről lásd Körmendy Lajos beszámolóját, i. m. (103— 105.)! — „Az EUROPEANA egy - főleg könyvtárosok, részben muzeológusok által vezetett — digitalizálási európai projekt, amely szeretné az összes európai közgyűjtemény, így a levéltárak anyagát is magába olvasztani, azonban a levéltári és a könyvtári információ két külön világ, teljesen másképpen szerveződik, nagyon jól látható ez az eltérő adatstruktúrákban és -szabványokban." (103.) 51