Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 3. szám - LEVÉLTÁRAK ÉS KÖZMŰVELŐDÉS - KARLINSZKY BALÁZS: Közművelődési tevékenység a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltárban 2010-ben

Karlins^ky Balázs múzeumpedagógiai gyakorlattal rendelkező személyek munkáját is, és jól hasznosíthatók voltak a más oktatási területeken szerzett tapasztalatok. A Veszprém Megyei Levéltárban tartott elméleti foglalkozáson bemutattuk a középkori írásbeliség sajátosságait (hordozóanyagok, íróeszközök, írástípusok, s nem utolsó sorban az írástudók), majd ezt egy gyakorlati foglalkozás követte intézményünkben. Ez utóbbin a diákok először egy fiktív középkori oklevél szövegét fogalmazták meg. A nyolc részre fölosztott (intitulatio, arenga, dispositio stb.), elemenként három-három változatot tartalmazó papírszeletekből csoportmunka keretében állítottak össze maguk számára adománylevelet. Ezt követte az összeállított szöveg lejegyzése, amelynek során hagyományos íróeszközökkel (lúdtoll, nádtoll) vagy kihegyezett hurkapálcával festett, „antikizált" papírra rögzítették a fogalmazványt. Az éppen nem az írással foglalatoskodó diákok eközben saját pecsétnyomót faraghattak linómetsző technikával.

1

2 Az elkészült szöveg aljára ezt követően a diákok boltban kapható, borszeszégővel meglágyított pecsétviasszal pecsételtek. Előre nem látott problémák itt is szép számmal adódtak. Kezdetben az oklevél határjáró részét az egyik levéltáros kolléga segítségével valóban végigjárták a diákok — a várbeli épületek voltak a birtokadományozó oklevél határpontjai (a határpont memorizálása során a középkorban még szokásos fizikai erő alkalmazásától eltekintettünk...) — azonban az előre nem kalkulálható időjárási viszonyok és a Veszprémet nem ismerő, és így az épületekkel először a határjárás során találkozó (s olykor az égtájakat és határpontokat is összekeverő) diákok miatt ez többnyire elhúzódott. Mivel a két intézmény programja egymásra épült, a megyei levéltárbeli foglalkozást kihagyó csoportoknak „gyorstalpaló" elméleti képzést is kellett adni. Ez a probléma kiküszöbölhető lett volna, ha a gyerekek az iskolákban előzetesen kaptak volna információt az óra és a levéltári látogatás céljáról, és ugyancsak hasznos lett volna a foglalkozást követő feldolgozó óra is. A tantervek feszessége miatt azonban ez hagyományos tanórai keretek között nehezen megvalósítható. Ugyancsak a pályázat kapcsán készült egy foglalkoztató füzet is,

1

3 amely éppen a tanórai előzetes felkészítést és az utólagos feldolgozást lett volna hivatott segíteni, de a füzet használatára jó esetben is csak a szakkörök vagy fakultációs oktatás keretében lenne lehetőség A Nag}' KulTúra pályázat lezárultával nem szerettük volna, ha a kidolgozott „levéltárpedagógiai" program feledésbe merül, így meghirdettük azt a városi iskolák számára is. Nyilván szervezésbeli hibák is közrejátszottak, de érdeklődés mindössze a veszprémi katolikus iskolától, a Padányi Biró Márton püspök nevét viselő általános és középiskolától érkezett. Ez egyrészt a térbeli közelség miatt érthető, hiszen az iskola mindössze tízpercnyi sétára található a várbeli püspöki palotától, így a reggeli kezdéssel megtartott összevont óra után csak a visszaút idejével kellett a pedagógusoknak számolni. Más helyi iskolák esetében a nagyobb távolságból adódó nehézségekkel is kalkulálni kellett amellett, hogy a felhívások, tájékoztatók vélhetően nem jutottak el a megfelelő személyekhez az adott oktatási intézményen belül. A katolikus iskola diákjainak kétheti fogadása oly mértékben megterhelő volt számunkra, hogy ezt követően mi sem szorgalmaztuk a kapcsolatfelvételt további iskolákkal. A 2010-ben mintegy 250 diák vett részt levéltári órákon intézményünkben.

1

4 1

2 A pecsétnyomó megfaragásának technikájára több változat után alakult ki a mai megoldás. Kezdetben a hagyományos „krumplinyomdában" gondolkodtunk, s próbálkoztunk a hőre keményedő, kisüthető gyurmával is azonban a sütés időigényessége és a megfelelő kemence hiánya miatt ez a megoldás sem vált be, így maradt a linómetszés. 1

3 KALOCSAI-KARIJNSZKY-PKTRIK, 2009. 1

4 Összehasonlításként ugyanebben az évben a korábbi évek átlagának megfelelően heti kétnapi nyitva tartással 206 kutatási esetet regisztráltunk. Levéltár látogatáson további kétszáz fő vett részt, beleértve ebbe a Kulturális Örökség Napjain megjelent 130 látogatót is. 68