Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 3. szám - SZAKOLCZAI ATTILA: Vas Gál tanúsága - Bevezetés a peres iratok ötvenhat forrásaként való használatához

S^akolcs^ai Attila százai jutottak fegyverhez úgy, mint ő. Vas Gál nem tett semmi olyat, amiért 1957 februárjában büntetőeljárást kellett volna indítani ellene. A dokumentumok alapján feltételezhető, hogy három eseménynek is tanúja volt 1956ban, mielőtt november 5-én fegyverhez jutott (igazoltatás a Kertész utcában, fegyverosztás a Baross téren, Köztársaság téri harc). Ez látszólag ellentmondásban áll a vele egy házban lakó tanúk vallomásával, amelyek szerint állandóan otthon tartózkodott, legföljebb biciklizett a környéken, vagy anyja kérésére ment a közeli közértbe.

5

8 Nem zárható ki, hogy az őt ismerők szándékosan tettek hamis vallomást a védelmében, de ez nem valószínű. Nem valószínű, mivel Szendefi vallomása nem tért el a két asszonyétól, márpedig őt semmi nem motiválta hamis mentővallomásra. Közönyös volt Vas iránt az eljárás előtt, később pedig inkább ellenséges, semmint együtt érző, hiszen Vas vallomása miatt került bajba: beidézték a Gyorskocsi utcába tanúnak, és az a veszély fenyegette, hogy a fegyverek megszerzése miatt ellene is eljárás indul, vagy más retorzió éri, akár csak az iskolában. Gubik Sándornérói viszont, és különösen Toronyi Jánosnérói, akinek fia a Vas Gáléhoz hasonló betegségben szenvedett, már feltehető, hog)

7 menteni igyekeztek a szerencséden fiút. Emberiességből fakadó segítőkészségük azonban nem eredményezhetett a valóságtól gyökeresen eltérő, büntetendően hamis vallomást, pusztán csak megszelídítését, kedvező előadását annak, amire valóban emlékeztek. Márpedig azt vallották, hogy Vas „állandóan" (a szó mindkét jegyzőkönyvben szerepel) otthon vagy a ház környékén tartózkodott, következésképpen azt kell feltételezni, hogy általában otthon látták, vagyis nem sokszor volt távol. Tanúvallomásuk nemcsak a vádak bizonyítottságát gyengíti, hanem Vas környezettanulmányát is devalválja. Aszerint „többször látták ho^á hasonló korú fiatalokkal társalogni Amerikai út és a Thököly út sarkon lévő italbolt előtt ácsorgó és kiabáló, berúgott emberek társaságában". Tanúként a két asszony — akiket a környezettanulmány készítője forrásaként nevezett meg - azt vallotta, hogy Vas zárkózott, tartózkodó természetű volt, kerülte a rossz társaságot, ami ellentétes a környezettanulmány megállapításaival. Eszerint annak készítője ugyancsak fokozta-élezte a megtudottakat. Gubikné vagy Toronyiné említhette, hogy (egyszer) látta Vast az italboltnál, és ebből csinált rendszeres, szokásszerű cselekvést. A Vasról készült környezettanulmánynak tehát nem az volt a feladata, hogy segítse a gyanúsított megismerését, hanem hogy adatot szolgáltasson a vád bizonyításához. Nem kizárt, hogy Vas október 23-a után és november 5-e előtt csak egyszer ment el távolabbra otthonától: október 30-án. A jegyzőkönyveiben szereplő esetek közül ugyanis csak a pártháznál történtek datálhatok. Eszerint a fegyverszünet bejelentése után anyja elküldte (vagy elengedte) keresztanyjához a Szentkirályi utcába, és Vas útközben (miután szokása szerint bement a Keletibe megnézni a vonatokat) látta, hogy fegyvert osztanak a Baross tér és a Fiumei út sarkán (akár nem is függedenül a pártháznál történtektől), továbbmenve látta a lövöldözést, majd miután kerülővel folytatta útját, látta gépkocsik igazoltatását a Wesselényi utcában (ami ugyancsak összefügghetett a Köztársaság téri harccal). Víg utcai kihallgatásakor Vas is eg)

7 napra tette a Baross téri fegyverosztást a Wesselényi utcai igazoltatással, igaz, az irat szerint fordított sorrendben datálta a két eseményt. A Gyorskocsi utcában felvett második jegyzőkönyv azonban a Baross és a Köztársaság téri eseményekkel kezdi cselekményeinek elbeszélését. 3. Vas Gál esete alapján a forrásokról A fentiekben bemutatott egykori vizsgálat extrém példa arra, hogyan dolgozott a politikai rendőrség a megtorlás idején, hiszen a gyengeelméjű fiú másoknál kevésbé tudta megvédeni emlékfoszlányait a meghamisítástól, az egyes elemek elhagyására, mások felnagyítására, kibővítésére és kiélezésére irányuló, azokat ellenforradalmi kontextusba helyező törekvésektől, kevésbé volt 5

8 ÁBTL 3.1.9. V-141410. Gubik Sándorné jkv., 1957. február 28., Toronyi Jánosné jkv., 1957. február 28., Szendefi Pál jkv., 1957. március 1. 22