Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 3. szám - SZAKOLCZAI ATTILA: Vas Gál tanúsága - Bevezetés a peres iratok ötvenhat forrásaként való használatához

\/as Gál t anúsága képes ellenállni a rendőri trükköknek, a fizikai és lelki kényszernek. Az extrémitás azonban nem különössége miatt érdekes, hanem azért, mert lehetővé teszi az általános tetten érését. És meg­mutatja, hogy noha Vas nem vett részt a forradalomban, az ellene folytatott eljárás iratai is al­kalmasak annak jobb megismerésére. A jegyzőkönyveket az eljárás egészében betöltött helyük és funkciójuk szerint vizsgálva feltárható belőlük, hogy a Baross téri csoport megalakulása előtt valamilyen (alkalmi) fegyveres bázis volt a Baross tér és a Fiumei út sarkán álló épületben, amelynek szerepe lehetett a pártház elleni támadásban; hogy november 5-én a Róna utcában ki­lőttek egy szovjet páncélost, és másnap a Bosnyák téri remiznél harchoz készülődtek. A jegyzőkönyvekben fennmaradt történetek koprodukcióban készültek, azok mindig a vallomástevő és a kihallgató közös alkotásai. Hogy melyiküknek mennyi része volt a forrás lét­rehozásában, annak aránya esetről esetre változott. A szellemi fogyatékos Vas Gál az ádagnál kevésbé volt társszerzője jegyzőkönyveinek. Erről az is árulkodik, amivel leplezni próbálták. A jegyzőkönyvek ugyanis általában olyan passzussal záródtak, amelyben a vallomástevő elismeri, hogy a jegyzőkönyv vallomását helyesen tartalmazza, és ezt aláírásával igazolja. Vas jegyző­könyvei másként fejeződnek be. „Fenti vallomásomat minden kényszerítőeszköz nélkül1 saját magam mondottam el, melyet átolvasás után hh. aláírok. " 5 9 jegyzőkönyvben foglaltak az általam elmondottakat helyesen tartalmazz^ [ s' c-]> melyet az igazságnak megfelelően önként mondtam el. ' w Az általánostól eltérő záradékok jelzik, hogy épp az ellenkezője igaz: Vas nem „minden kényszerítőeszköz nélkül" tett val­lomást a Víg utcában, miután Deák Béla falba verte a fejét, legfőképpen pedig, hog}' nem ő mondta jegyzőkönyvbe vallomását. Ha így történt volna, nem kellett volna bizonygatni. De ko­produkcióban készült a tanúkihallgatások jegyzőkönyve is, mint az kiderült Deák Béla és Hoffmann Leopold esetében. A vallomások (és mint a környezettanulmány kapcsán láthattuk: a hatóság informálásai) jelentős torzításokkal, kiélezve kerültek az iratokba. Ez nem merült ki egy-egy cselekmény fel­nagyításában (igazoltatás bántalmazássá, sőt lincseléssé növelésében), hanem együtt járt ellen­forradalmi kontextusba illesztésével (Vas Gál „ellenforradalmi fejlődéstörténete"), szükség ese­tén önkényes átdatálásával, a cselekvő személyének szemlélőből aktív résztvevővé változtatásá­val, amit Jankó Piroska esete is példáz. 6 1 Az ávó meglehetős önkénnyel és felületességgel kezelte a vizsgálat tárgyát. Az állítólagos Kertész utcai gyilkosság ügyében nyomozva csak a gyilkosság tényére ügyelt, nem törődve olyan részletekkel, mint annak helye, az áldozatok száma és ruhá­zata, amiket egyazon dokumentumban is eltérően rögzítettek. Hasonló önkénnyel bántak az ira­tokkal. Vas Gál vizsgálati dossziéja alapján vélelmezhető, hogy azokat a vizsgálat lezárásakor véglegesítették. Sehol sem találkoztam olyan töredékes jegyzőkönyvvel, mint amilyen Vassal a Víg utcai kapitányságon készült. Annak fennmaradása egy befejezetlenül lezárt ügyben arra mu­tat, hog}' a vizsgálat elején — ami váradanul annak vége is lett - még nem döntötték el, mi lesz az irat sorsa: szükség lesz-e rá, és akkor újra kell gépelni, netán ki kell venni a befejezetlen ol­dalt, vag}' meg kell semmisíteni az egész jegyzőkönyvet. Dokumentumok eltüntetésének az eljá­rás bármely szakában számos más ügyben is nyoma van. Nem volt ez alól kivétel a Vas Gál el­leni eljárás, amelynek dossziéjából hiányzik az anyja kihallgatásáról készült irat, valamint Vas kórházi zárójelentései. Az anya levelét a BRFK Kérelmek, Panaszok, Bejelentések Irodája küld­te meg a vizsgálati osztálynak, bal felső sarkára felírva: „II. 20-ra berendelve". Február 20-án való­színűleg kihallgatták, a levelet ugyanis 22-én továbbították a vizsgálati osztálynak. Kihallgatására utal, hogy a dossziéban egy másik tőle származó irat is van, amit személyesen adhatott át, sem­mi nyoma nincs ugyanis, hogy postai úton érkezett. Ebben munkahelye, a Központi Távíróhi­vatal igazolja, hogy 1922 óta a postánál dolgozik, kétszeres kiváló dolgozó és okleveles sztaha­5 9 ÁBTL 3.1.9. V-141410. Vas Gál jkv., 1957. február 4. 6 0 ÁBTL 3.1.9. V-141410. Vas Gál jkv., 1957. február 11/1., Vas Gál jkv., 1957. február 11/2. 6 1 SZAKOLCZAI, 2008. 23

Next

/
Thumbnails
Contents