Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 3. szám - SZAKOLCZAI ATTILA: Vas Gál tanúsága - Bevezetés a peres iratok ötvenhat forrásaként való használatához

SZAKOLCZAI ATTILA VAS GÁL TANÚSÁGA

1 Bevezetés a peres iratok ötvenhat forrásaként való használatához Legutóbb Takács Tibor fogalmazta meg fenntartásait a peres iratok ötvenhat forrásaként való használatát illetően, bírálva „a megtorlás iratanyagával, a kádárista hatóságok által »feltárt« tényekkel kapcsolatos epis^temológiai optimizmus''-^?- Valóban, az optimizmusnál indokoltabb lenne a szkepszis, ha más, primer források birtokában egyáltalán megengedhetnénk magunknak, hogy a periratok emlékképekből (vag)' csupán emlékfoszlányokból), legendákból, tévedésekből és hazugságokból összeállított szövegeit figyelmen kívül hagyjuk. Mivel azonban a megtorlás iratai nélkül — az ezeken kívül rendelkezésünkre álló forrásbázis szűkössége folytán - a forradalom története megírhatatlan, a történész rákényszerül, hogy ezekre építve tegyen kísérletet az 1956-ban történtek rekonstrukciójára. Tudatában kell lennie ugyanakkor annak, hogy miként készültek, mit tartalmaznak a források, és azt is, hogy a büntetőeljárások főszereplőinek célja korántsem a valódi események kiderítése és manifesztálása volt. Ismernie kell tehát az anyagot, amivel dolgozik. Ebben segíthet Vas Gál tanúsága. A helyzet paradox: egy különös gyanúsított ügyének vizsgálata nyújt általános érvényű konzekvenciákat. 1. Vas Gál története a források felszínén 1957. február l-jén a Budapest VIII. kerületi rendőrkapitányság nyomozói a Fehér könyv második kötetét lapozgatták, amikor egyikük, Deák Béla közölte Pintér Lajos századossal és Kiss Zsigmond alhadnaggyal, hogy október 26-án ott volt a Kertész utcában, ahol meggyilkolták az egyik fényképen látható honvédtisztet. Hozzátette, hogy január 28-án, hétfőn reggel a Keleti pályaudvaron látta azt a fiatalembert, akit a gyilkosság idején is látott a Kertész utcában, ennek alapján feltételezte, hogy az illető hétfő reggelente ott található. Február 4-én reggel Pintér százados utasítására Kiss alhadnaggyal kiment a Keletibe, ahol megtalálták a keresett személyt, akit előállítottak a pályaudvari őrsre. Kihallgatták, majd megbilincselve bevitték a Víg utcába, a kerületi kapitányságra.

3 Az iratok szerint az 1939-ben született, vagyis a vizsgálat tárgyává tett cselekmény elkövetésekor fiatalkorú Vas Gál már a Keletiben feltáró beismerő vallomást tett: „elmondotta, hogy az ellenforradalmán tevékenységben aktívan részt vett, fegyveresen, több társával együtt. Ugyancsak elmondotta, hogy e%en idő alatt egy szürke Pobeda gépkocsit több társával együtt a Wesselényi utca és a Kertész utca sarkán leállítottak, melyben két rívil ruhás személy volt, akiket a kocsiból kiszállítottak, azpk futásnak eredtek, majd ő társaival a tömeg felé kiáltotta, fogátok el, mert ávósok, és ebeket kivégezték. Majd nevetve beszélgették, hog 1 A név álnév. A valódi név a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. 32. §-a értelmében nem hozható nyilvánosságra, arra a munka elvégzéséhez nem is volt szükség. Ezúton köszönöm Petrikné Vámos Idának, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Levéltári Főosztálya vezetőjének a kutatáshoz nyújtott segítségét. 2 TAKÁCS, 2008. 360. 3 ÁBTL 3.1.9. V-141410. Vizsgálati dossziék. (A dosszié címe a vádlott benne szereplő neve miatt nem közölhető.) A BRI'K VIII. kerületi rendőrkapitányság jelentése, 1957. február 4. 3