Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 2. szám - HÍREK - KÖRMENDY LAJOS: Az EAG és az EHC budapesti ülése. 2011. május 11-13

Hírek. Az EAG és az EHC budapesti ülése 2011. május 11-13. European Archives Group — Európai Levéltári Szakértői Csoport Az EAG-t az Európai Bizottság (Commission) hozta létre 2006-ban azzal a céllal, hogy a delegált szakértők levéltári vonatkozású kérdésekben tanáccsal, szakvéleménnyel, javaslatokkal segítsék a Bizottság munkáját. Az EAG-ba minden uniós tagország (Magyarországról az Országos Levéltár) küld egy-egy képviselőt, akiknek a megbízása három évre szól. A tagországokon kívül öt európai intézmény, a Parlament, a Tanács, a Bizottság, a Bíróság és a Számvevőség képviselői is részt vesznek a munkában.

1 Az EAG évente kétszer ül össze, a helyszín általában Brüsszel, de az utóbbi két évben rendszerré vált, hogy a soros elnökséget adó ország magára vállalja a rendezés költségeit és fáradalmait. Mivel más európai levéltári szervezetek is rendszeresen tartanak találkozókat, és munkájuk között sok az átfedés, logikusnak tűnik, hogy az üléseket egymáshoz kapcsolódóan tartsák meg. így kapcsolódott össze most Budapesten, időben, témában és személyekben az EAG, az EBNA (European Board of National Archivists — Európai nemzeti levéltári vezetők fóruma), a DLM Fórum és az EHC (European Heads of Conservation — Európai állományvédelmi vezetők) tanácskozása. Az EAG-nak és az EBNÁ-nak közös ülése is volt, ezen kiemelt témablokk volt az állományvédelem, ekkor a referátumokat EHC-tagok tartották. Az EAG hároméves ciklusokban működik, a ciklusok elején programokat és prioritásokat javasol, azaz munkatervet készít, amit — ha a Bizottság jóváhagyja — aztán megvalósít, koordinál és ellenőriz. Az egyes programokra munkacsoportok alakulnak egy-egy ország vezetésével, az eredmény témától függően vagy egy tanulmány, vagy egy működő rendszer, hálózat. A 2008— 201 l-es ciklusra a programok-prioritások a következők: 1. Európai direktíva kidolgozása a közszférában keletkező információk újrahasznosítására. 2. A levéltári iratok helybeni és on-line kutatása közötti kapcsolat. 3. Elektronikus levéltárak hatása az igazgatásra, a társadalomra és a levéltárakra. 4. Európai szakértői hálózat kialakítása. 5. Európai levéltári menedzserközpont kialakítása. Az EAG feladata még, hogy az előző ciklusban megvalósult, de még le nem zárt vagy ciklusokon átívelő programokat is menedzselje, illetve figyelemmel kísérje. A megvalósításban vannak sikerek és kudarcok egyaránt, hogy mindjárt az utóbbira mondjak két példát: már látható, hogy a fentebb említett európai szakértői hálózatból, illetve a levéltári menedzserközpontból nem valósul meg semmi ebben a ciklusban, mert a felelős Franciaország a jelek szerint „elvesztette az érdeklődését" a témák iránt. A következőkben nem számolok be röviden mindenről, inkább az érdekesebb és tanulságosabb dolgokat ismertetem részletesebben. A közszférában keletkező információk széleskörű újrahasznosítása fontos kérdés az Európai Unióban, ugyanis egyrészt a demokratikus fejlettség egyik mércéjének tekinthető, másrészt segíti a gazdasági-társadalmi fejlődést. A levéltárak nyelvére viszonylag egyszerű és közismert fogalmakkal tudjuk lefordítani a brüsszeli politikai műhelyekben kialakított programcímet: széleskörű hozzáférést kell biztosítani a levéltári anyaghoz, minél több digitalizálást kell végezni, és meg kell könnyíteni az internetes kutatást. A gyakorlatban persze már bonyolultabb a kérdés, mert 1 Az EAG-ról lásd még: http://www.mol.gov.hu/kapcsolatok/nemzetkozi_leveltari_kapcsolatok/

europai_leveltari_szervezetek/ european_arc hives _group.html 102