Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 2. szám - MÉRLEG - PÁL-ANTAL SÁNDOR: Marosvásárhely története I. A kezdetektől 1848-ig. (GÁLFI EMŐKE)

MÉRLEG PÁL-ANTAL SÁNDOR Marosvásárhely története I. A kezdetektől 1848-ig Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2011. 362 p. Hiánypótló munka született egy régóta feldolgozásra váró témában. Marosvásárhely esetében ugyanis — pl. Kolozsvárral ellentétben, ahol a legújabb kutatásoknak (lásd Kiss András, Pap Ferenc, Kovács Kiss Gyöngy, Rüs^-Fogarasi Enikő, Jeney-Tóth Annamária, Flóra Ágnes vagy Fakó László tanulmányait!) szolid kiindulási alapot kínál Jakab Eleknek a 19. század második felében összeállított többkötetes monográfiája — a város történetét bemutató részlettanulmányok a mai napig nem ötvöződtek egy egységes és átfogó várostörténetbe. Ezt a hiányt hivatott pótolni Pál-Antal Sándor könyve, amely egy nagyobb lélegzetvételűre tervezett munka első részeként 1848-ig követi nyomon a város történetét. A szerző ígérete szerint ugyanakkor hamarosan kézbe vehetjük a második, egyben befejező kötetet is. Örvendetes tényként emeljük ki, hogy Pál-Antal Sándor, aki már több ízben foglalkozott a város történetének bizonyos részleteivel, sok évtizedes levéltári tapasztalattal rendelkező szakember. Ilyenformán a monográfia egyik érdeme az, hogy egyes gyengébb színvonalú helytörténeti munkákban alkalmazott módszerektől eltérően, nem összeollózza az olykor ellenőrizheteden adatsorokat, hanem levéltári forrásokra alapozva, hozzáértő módon ismerteti a város történetét — saját szavaival szólva - nem „eseményszerűen [...] hanem tematikusan és azon belüli folyamataiban". A könyv korszakokra bontott fejezeteit további alfejezetekre osztja, amelyekben igyekszik kimerítően tárgyalni a város történetének olyan területeit, mint a gazdasági, a társadalmi és az egyházi viszonyok, az oktatás és a művelődés, továbbá a népesség alakulása. A felsorolt témakörök esetenként kiegészülnek a csupán az egyes korokra jellemző alfejezetekkel. így a város középkori történetét tárgyalva szól a település nevének jelentéséről és a város keletkezéséről, a fejedelemség korának szentelt részben kitér a szabad királyi város történetének jellegzetes eseményeire, a vár építésére és az itt tartott országgyűlések kérdésére, a 18. századot tárgyaló részben pedig a közegészségügy és a boszorkányüldözés alkonyának a témáit is érinti, stb. A szerző az első fejezetben, egy tömör bevezető és a földrajzi paraméterek lefektetése után, rátér a város történetének ismertetésére. Egy rövid fejezetben - a 20. századtól kezdődő régészeti feltárások fényében - taglalja a településnek a csiszolt kőkortól az Árpád-kor végéig terjedő időszakát. Ezt követi a város tulajdonképpeni történetének kezdeteit bemutató rész, melynek terjedelmére a szegényes forrásadottságok ismételten rányomják bélyegüket. Ismeretes ugyanis, hogy Marosvásárhely keletkezését és középkorát illetően sem a levéltári sem a régészeti források tekintetében nem beszélhetünk túl nagy információ-áradatról. A középkorról szóló részt Pál-Antal a településnév eredetének magyarázatával kezdi, majd vizsgálja a város keletkezésének körülményeit. Marosvásárhely első írásos említése kapcsán a szakirodalomban kialakult vitát az okleveles források segítségével és a legújabb kutatások alapján próbálja tisztázni. A középkori város kezdeteit a mezővárosi lét olyan jellemzőinek leírása követi, mint az önkormányzatiság, a címer és pecséthasználat, a mezővárosi kiváltságok vagy a céhes élet csírái. Megjegyzendő, hogy a város középkori történetének tárgyalását, igen helyesen, nem 1526-tal fejezi be, hanem a történéseket az Erdélyi Fejedelemség születéséig, sőt egyes kontextusok függvényében azon túl is nyomon követi. 80