Levéltári Szemle, 61. (2011)
Levéltári Szemle, 61 (2011) 2. szám - MOLNÁR LÁSZLÓ: AZ egyetemi levéltárak helyzete, problémái és fejlesztési elképzelései
Az egyetemi levéltárak helyz e te tikai adottságai határozzák meg, csak másodsorban a pénzügyi lehetőségek. Pécsett és Veszprémben egyelőre szükség sincs ilyen helytakarékos megoldásra, mivel előbbi esetben még jelentős szabad raktári kapacitás áll rendelkezésre, utóbbi pedig szintén nagy, egyelőre még beállványozatian raktárterülettel bír, amit a szükségletek szerint folyamatosan fognak betelepíteni. Klímaberendezés a vizsgált levéltárak 3/t-ében egyáltalán nincs, bár ezek között olyan is akad, ahol a raktár klímaviszonyai ezt nem is igénylik feltédenül. Szomorúbb képet mutat a raktárak minősége. Az esetek felében tudnak raktáraink hiánytalanul megfelelni a kétségtelenül igényes előírásoknak, két helyen csak alkalmadan raktárakkal bírnak levéltáraink, további két helyen a raktárak fele, másik kettőben negyede bizonyult alkalmatlannak. Megjegyzendő, hogy a szigorú előírásoknak meg nem felelő egyetemi levéltári raktárak még mindig összehasonlíthatadanul jobb feltételeket biztosítanak a begyűjtött iratoknak, mint azok az irattárak, gyakorta csak egyszerű pincei lerakóhelyek, ahonnan a begyűjtés (sokszor inkább iratmentés) történik. Ezzel együtt jól látható, hogy a legtöbb tennivaló a raktárak terén van. Fejlesztési elképzelések A fentiekből adódóan az egyetemi levéltárakban szükséges fejlesztések elsősorban a raktárakat érintik. A felmérésünkben részt vevő 12 egyetemi levéltár közül 8 fogalmazott meg raktárfejlesztésre vonatkozó terveket (építés, bővítés, korszerűsítés, állványozás), kettő közülük (MOME, NYME) átfogó koncepcióval is rendelkezik. Nyilvánvaló, hogy az egyetemek jelen helyzetükben egyedül nem képesek a nagyobb méretű infrastrukturális beruházások lebonyolítására. A raktárbővítések, korszerűsítések, egyéb levéltári tevékenységet szolgáló építkezések fedezetét a Magyar Levéltárosok Egyesülete által megfogalmazott elképzeléshez csatlakozva mi is elsősorban az EU-s források felhasználásával látjuk megvalósíthatónak. A felmérések szerint az Új Széchenyi Tervbe illesztve mintegy 750 milliós keretből lennének megoldhatók ezek a feladatok. A pályázati maximumot 50 millióban lenne célszerű megszabni, amelyhez minden pályázatnál min. 10%-os önrészt kellene előírni. Ebben a konstrukcióban reálisan mintegy 1215 pályázattal lehet számolni, vagyis a levéltárat fenntartó egyetemek nagy többsége várhatóan részt venne a pályázaton. A másik, közösen megfogalmazott fejlesztési terület a levéltárak honlapjait érinti. Az intézmények munkájának szélesebb körű társadalmi megismertetését segítené, amennyiben a minisztériumi vezetés által korábban megígért, az általános levéltárak honlapjainak korszerűsítését, egységesítését szolgáló pályázathoz hasonlóan a szaklevéltárak is vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnának világhálón való megjelenésük színvonalasabbá tételéhez. Az intézménynevekben használt rövidítések: BCE Budapesti Corvinus Egyetem BMGE Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem MOME Moholy-Nagy Művészeti Egyetem NyME Nyugat-magyarországi Egyetem PE Pannon Egyetem PPKE Pázmány Péter Katolikus Egyetem PTE Pécsi Tudományegyetem SE Semmelweis Egyetem SzIE Szent István Egyetem SzTE Szegedi Tudományegyetem 65
