Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 2. szám - II. A magyarországi levéltárak finanszírozási helyzete

Levéltári Ko llégiu m 3. A magyarországi városi levéltárak 2005-2010 közötti finanszírozásának és költségvetéseinek legfontosabb adatai és tendenciái A vizsgált időszakban a városi levéltárak finanszírozása Budapest Főváros Levéltára esetében a megyei levéltárakkal azonos módon történt, míg a többi intézmény fenntartója 2005 és 2009 között lényegében évente egyre csökkenő összegű, a helyi közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátását szolgáló, ugyan „normatív"-nak nevezett, valójában azonban — a megyei intézményekéhez hasonló — fejkvóta-rendszerű támogatást kapott. 2010. január l-jétől a kormány megszüntette a települések önálló közművelődési és közgyűjteményi fejkvótáját, és azt az üzemeltetési, igazgatási, sport- és kulturális fejkvótába olvasztotta be. A városi levéltárak éves bevételeinek nominális összege 2005 és 2010 között igen csekély mértékben, 950 514 eFt-ról 943 327 eFt-ra, azaz alig 0,76%-kal csökkent, mely teljes egészében — figyelemmel arra, hogy az intézmények összbevétele 2005-től 2009-ig, ha nem is folyamatosan, de tendenciáját tekintve emelkedett — az utolsó esztendőben következett be. Az összbevételek a legmagasabb szintet 2007-ben érték el, ekkor 1 005 100 eFt-ra rúgtak. Az egyes levéltárak adatait vizsgálva szembetűnő, hogy az öt közül háromnak — Győr Megyei Jogú Város Levéltára, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Levéltára és Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára — 2010-ben magasabb volt a költségvetési összbevétele, mint a vizsgált időszak első évében, és az összesített bevételi adatokban a 2005. évhez képest kimutatható csökkenés döntő hányadát a Budapest Főváros Levéltárát 2010-ben érintő elvonások tették ki. Lényegét és fő vonulatát tekintve az összbevételekhez hasonló képet mutat a fenntartóktól kapott támogatások összegének alakulása is. Ez az öt intézmény esetében 2005-ben mindösszesen 798 789 eFt-ot, 2010-ben pedig 765 434 eFt-ot tett ki. A 33 355 eFt-nyi apadás a 2005. évi szinthez viszonyítva 4,18%-os nominális csökkenést jelent. Megemlítendő, hogy a fentebb említett három levéltár fenntartótól kapott támogatása 2010-ben - hasonlóan az összbevételhez — meghaladta, mégpedig erősen meghaladta a 2005. évi támogatás nominális összegét. Az öt intézménynek nyújtott összes fenntartói támogatás 2008-ban volt a legmagasabb (812 441 eFt), azt követően 2009-ben kisebb, majd jelentősebb mértékben esett vissza. A városi levéltárak összbevételeiben 2005 és 2010 között regisztrálható minimális (0,76%), illetőleg ahhoz képest a fenntartó által adott támogatás összegében tapasztalható lényegesen nagyobb (4,18%) csökkenés közötd jelentős eltérést egyértelműen az magyarázza, hogy ezen időszakban az intézmények saját bevételeik és átvett pénzeszközeik nominális összegét olyan szintre tudták megemelni, amivel csaknem teljes egészében képesek voltak a fenntartói támogatás-csökkentés közveden és közvetett negatív hatásait ellensúlyozni. Az intézmények saját bevételeinek és átvett pénzeszközeinek összege a vizsgált időszakban a 2005. évi 151 725 eFt-os szintről 2010-re 177 893 eFt-ra emelkedett, közben azonban „hullámvasútszerűen" változott: a kezdeti növekedést követően 2008-ra erősen visszaesett, majd a következő évi emelkedés után ismét lecsökkent. Érdekességként említhető, hogy miközben az öt intézmény összbevételének együttes összege 2007-ben, addig a költségvetésük túlnyomó részét kitevő fenntartói támogatás összege 2008-ban érte el a legmagasabb összeget. Ez annak köszönhető, hogy az öt levéltár saját bevételeinek és átvett pénzeszközeinek együttes összege 2007-ben kiugróan magas (192 663 eFt), 2008-ban azonban az egész vizsgált időszakot tekintve a második legalacsonyabb összegű (164 330 eFt) volt. Feltűnő, hogy amíg Budapest Főváros Levéltára és Győr Megyei Jogú Város Levéltárának saját bevételei és átvett pénzeszközei kisebb-nagyobb „kilengések" mellett összességében számottevően emelkedtek, addig Székesfehérvár Megyei Jogú Város Levéltára saját bevételeinek és átvett pénzeszközeinek összege a vizsgált esztendők alatt gyakorlatilag folyamatosan és 2010-re igen jelentősen csökkent, Vác Város Levéltárának saját bevételei és átvett pénzeszközei pedig 40