Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 2. szám - II. A magyarországi levéltárak finanszírozási helyzete

Levéltári Ko llégiu m 2. A magyarországi területi (megyei) általános levéltárak 2005-2010 közötti finanszírozásának és költségvetéseinek legfontosabb adatai és tendenciái Az érvényben lévő önkormányzati, valamint az Ltv. a területi önkormányzatok számára kötelező érvénnyel írja elő az adott megyére érvényes gyűjtő- és illetékességi körrel működő levéltár fenntartását. A lényegében állami feladatokat végző területi általános levéltárak finanszírozását az elmúlt két évtizedben a központi kormányzat nem önálló normatív rendszerű támogatással, hanem a több alkalommal is „átkeresztelt" kulturális fejkvótával biztosítja. E többfunkciós fejkvóta — amely érthetetien módon nem feladathoz és intézményhez szabott, hanem egy adott megyében élő lakosság számával arányos — összege oly alacsony, hogy az messze nem elégséges a megcélzott feladatok mindegyikének ellátását biztosító intézmények elégséges finanszírozásához. Emiatt, továbbá annak következtében, hogy a kormányzat az elmúlt 20 év során nem vizsgálta és ellenőrizte érdemben az említett fejkvóta összegének felhasználását, továbbá azt, hogy a megyék a számukra biztosított költségvetési támogatásból és saját bevételeikből mekkora öszszegeket fordítanak évente 1.) a kötelezően fenntartandó, 2.) az önként vállalt feladatok ellátását végző intézmények működtetésére, gyakorlatilag kizárólag a megyék illetékes vezetőinek akaratán és döntésén múlik, hogy az egyes intézmények — közöttük a levéltárak - milyen összegű finanszírozásban részesülnek. Ez nagyban járult hozzá ahhoz, hogy az elmúlt majdnem tíz esztendőben sorozatosan végrehajtott költségvetési elvonások végrehajtása során a megyék döntő többsége nem tett különbséget a kötelező és önként vállalt feladatokat ellátó intézményei között, sőt az is előfordult nem egyszer, hogy adott esetben a kötelezően fenntartandó intézményektől arányait tekintve nagyobb összeget vontak el, mint egynéhány önként vállalt feladatot végzőtől. Az anyagi lehetőségek az egyes önkormányzatok között is jelentős eltérést mutatnak. Az utóbbi évek egyre növekvő gazdasági nehézségei oda vezettek, hogy mára a magyarországi területi levéltárak túlnyomó többsége nemcsak elérte működőképességének határát, hanem költségvetési kondíciójuk alacsony szintje és az utóbbi évek során kényszerűségből végrehajtott létszámcsökkentések miatt az intézmények többsége a jogszabályokban előírt feladatainak nem tud maradéktalanul megfelelni. Ennek következtében nem csupán a már levéltárakban őrzött iratanyag feldolgozása, kutathatóvá tétele és az abból történő — az állampolgárok, az államigazgatás és a jogszolgáltatás számára nélkülözheteden — adatszolgáltatás kerül veszélybe, hanem — ami sokkal súlyosabb probléma — a még levéltárba nem került iratanyag puszta léte forog kockán. A közfeladatokat ellátó szervek levéltári ellenőrzésének akadozása, a levéltárak személyi és infrastrukturális hiányosságai a most keletkező iratok fennmaradását is veszélyeztetik. A magyarországi területi általános levéltárak bevételének nominális összege 2005 és 2010 között, ha nem is folyamatosan, de összességét tekintve az elmúlt évre (1 884 420 eFt) igen jelentősen - a 2005. évi szinthez (2 189 509 eFt) képest 13,93%-kal, a 2006. évihez (2 240 679 eFt) 15,90%-kal - lecsökkent. A 2005. évi és a 2010. évi bevételi összeg közötti, 305 089 eFt a 2010. évi finanszírozási szintet tekintve három átlagos megyei levéltár költségvetésének felel meg. Sokatmondó adat, hogy mindössze egyeden olyan intézmény van, amelynek a jelzett hat év alatt nominálisan növekedtek az összbevételei, ugyanakkor van olyan levéltár, amely ez alatt az idő alatt lemondani kényszerült bevételeinek 25,61, vagy éppen 26,72, sőt olyan is, amelyik 27,48%-áról. Sok tekintetben hasonló képet mutat a fenntartótól kapott éves támogatások alakulása. A vizsgált hat év során a fenntartói támogatás összesített összege 2008-ban volt (1 926 531 eFt) a legmagasabb, és ez 2010-re 1 585 962 eFt-ra esett vissza, azaz 17,77%-kal lett kevesebb. A 2005. és a 2010. évi adatokra figyelemmel elmondható, hogy öt olyan területi általános levéltár van Magyarországon, amely az utóbbi időpontban nominálisan magasabb támogatást kapott 30