Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 1. szám - KILÁTÓ - HOLLÓSI GÁBOR: Az angol levéltári törvényről

A% angol levéltári törvényről tárat kulturális intézményként kezeli, a levéltár jóval több, a jogbiztosító szerepét azonban (például iratjellegű bizonyítékok szolgáltatása bírósági eljáráshoz) a levéltári törvényünk nem emeli kellőképpen ki. Preambuluma ugyan az állampolgári jogok érvényesítésére hivatkozik, de a Ltv. céljainál világossá válik, hogy ezalatt a jogalkotó „csak" a közérdekű adatok meg­ismerését és a tudományos kutatás szabadságát garantáló alkotmányos alapjogok érvényesí­tését érd. 8 Másrészt, az angol megközelítés felveti hazai levéltárügyünk felügyeletének, ahhoz kapcsolódóan pedig a költségvetési helyzetének a kérdését is; figyeljük meg, hog)- az angol levéltárügy mennyire igazságügy-közeli, és hogy nem minisztériumhoz, hanem egy magas rangú állami tisztviselőhöz kötődik, akit a miniszterelnök javaslatára személyesen az uralko­dó nevez ki. Természetes, hogy Angliában az ott kialakult jogrendszernek megfelelően a bírói ítéletnek, így az annak megalapozására alkalmas levéltári dokumentumoknak is na­gyobb szerepe lehet, ez azonban véleményem szerint nem magyarázza meg a hazai egyoldalú szemléletet. 2. A levéltári törvény szerkezete. A közirat fogalma és néhány jogtechnikai kérdés A PRA-nak 13, címekkel egyenként ellátott szakasza van, az egyes szakaszok bekezdésekre tagolódnak, az egyes bekezdéseken belül pedig — szükség esetén — betűkkel ellátott felso­rolások vannak. A szakaszok nem tömörülnek nagyobb egységekbe, a PRA nem csoportosít sem fejezetek alá, sem részekbe. Részekre csak az első függelékben szereplő felsorolás van felosztva, a törvény eredeti négy függeléke közül már csak ez az eg)' van hatályban. A PRA áttekintését rendhagyó módon e függelékkel kezdjük meg, mivel az intézményrendszert már körvonalaztuk az előző fejezetben, másrészt, mert a közirat fogalmát, amelyet a Ltv. a fo­galmi résszel együtt előre helyez, ez a függelék definiálja teljes terjedelmében. A Függelék szerint köziratnak minősül minden közigazgatási és miniszteriális irat, amely Őfelségéhez kötődik, akár az Egyesült Királyságban, akár azon kívül van, különös tekintettel azokra az iratokra, amelyek Őfelsége kormányzatának valamelyik minisztériumában őriznek vag}' ahhoz tartoznak, illetve bármely hivatalé, bizottságé, testületé vagy intézményé Őfelsé­ge kormányzatának a fennhatósága alatt. A fenti meghatározás alól azonban öt jogszabályi kivétel is van. Nem minősül köziratnak az egészében vagy főleg skót ügyekhez kötődő vag}' tevékenységét egészében vag}' főleg Skóciában kifejtő kormányzati szerv vag}' testület irata. E rendelkezés azzal függ össze, hogy Nagy-Britannia levéltári rendszere nem egységes, a skót nemzeti levéltár különálló egységet képez. 9 Az ún. walesi köziratok (ezeket Wales Kor­mányzatának Törvénye, a 2006. évi Government of Wales A.ct határozza meg) sem minősülnek köziratnak, ugyanígy Lancaster Hercegének irataira sem lehet kiterjeszteni a fogalmat. Itt említjük meg, habár a közirat fogalma alól nem kivétel, hog}' maga a PRA rögzíti le, hogy nem törvénytelen, ha olyan kormányzati intézmény, testület vagy személy, aminek vag}' akinek a köziratai kizárólag vagy főleg Észak-Írországhoz kötődnek, Észak-Írország Levéltá­rába szállít be. 1 0 Nem lehet továbbá köziratnak tekinteni az Általános Anyakönyvi Hivatal nyilvántartásait és a nyilvántartások bejegyzésinek hitelesített másolatait, amelyek a születé­seket, az elhalálozásokat, a házasságokat és az örökbefogadásokat rögzítik, valamint a köz­8 Ltv. l.§c). 9 Skócia Nemzeti Levéltára (The National Archives ofScotland)-, http:/ /www.nas.gov.uk/ 1 0 PRA 12, a PRA § jeleket nem alkalmaz. Hasonlóan rendelkezik a PRA 3 (8) is. Észak-Írország Levéltárát (Public Record Office of Northern Ireland, hivatalos rövidítése: PRONI) 1923-ban alapították, http://www.proni.gov.uk/ 5

Next

/
Thumbnails
Contents